Budapest, 2024. október 10. – A Piero Barone, Ignazio Boschetto és Gianluca Ginoble alkotta világhírű olasz pop-opera trió, az IL VOLO, egy felejthetetlen koncerttel tér vissza Budapestre, hogy elvarázsolja a magyar közönséget az MVM Dome színpadán, 2024.10.10-én.
Hat szerző, hat mű, hatvanhat év, de semmi ördögtől való. Sőt, a szezon egyetlen BMC-ben tartott programja többször az ég és a mennyek felé irányítja tekintetünket. Joggal nevezhetjük az estet kortárs koncertnek, noha az 1940-től 2006-ig ívelő zenékből mindössze egy született az ezredforduló után.
Berlioz kései operanyitánya, a Beatrix és Benedek izgalmas, dinamikus zene. Csajkovszkij Hegedűversenye a 19. egyik legnépszerűbb versenyműve: egyszerre virtuóz és bensőséges. César Franck d-moll szimfóniája pedig a belga származású francia szerző német komolyságot árasztó opus magnuma.
Két jubileum varázslatos találkozása a Müpa színpadán: a Talamba Ütőegyüttes fennállásának huszonötödik évfordulóját Muszorgszkij idén százötven éves zeneművével, az Egy kiállítás képei című zongoraciklus 21. századra hangolt feldolgozásával ünnepli - az Emerson, Lake & Palmer és Tomita Iszao verziói után így teremtve egy saját változatot a 19. századi remekműből ütőhangszerekre és elektronikára, DJ Bootsie közreműködésével.
Rúzsa Magdi hazánk egyik legnépszerűbb énekesnője, a rádiós frekvenciákon a legtöbbet játszott előadó, aki 2024. augusztus 31-én újra a Tokaj Fesztiválkatlan színpad lép fel.
Nem titok, hogy Snétberger Ferenc, a 2024/25-ös évad művésze legkedvesebb zenészpartnerei közé tartozik Anders Jormin svéd bőgős és Joey Baron amerikai dobos.
Izgalmas arra gondolni, hogy noha Richard Wagner életművének túlnyomó részét operái és zenedrámái alkotják, s ezekben a szerepek alakítói, az énekesek nyújtanak kivételes teljesítményt a világ nagy színpadain, e művek önállóan is megszólaltatható, legnépszerűbb részletei mégis a zenekari számok.
A latin-amerikai boldogságot és édes melankóliát zenébe foglaló Cafuné együttes repertoárját a tradicionális dél-amerikai gitárzene különleges darabjai alkotják.
Az évad művésze, Snétberger Ferenc koncertsorozatának első estjére vadonatúj mű ősbemutatójával készül. Movements című háromtételes darabjában zeneszerzőként és virtuóz szólistaként is remekel.
A Szent István Bazilika egyike Budapest legszebb neoklasszikus épületeinek, Magyarország legfontosabb épülete, a harmadik legmagasabb épület az országban és egyben a legjelentősebb turisztikai látványosság a fővárosban.
A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró betlehemese időnként bohókás, máskor lélekmelengető pillanatokon keresztül számlál vissza Jézus születésének éjszakájáig.
Ünnepeljétek velünk az idén 10 éve megújult Várkert Bazár jubileumi kulturális évadát a május 31-től június 2-ig tartó VárkertFeszt művészeti fesztiválunkon! A háromnapos rendezvénysorozaton izgalmas családi eseményekkel, fergeteges koncertekkel, irodalmi programokkal, tárlatvezetésekkel, workshopokkal és különleges gasztro-meglepetésekkel várjuk a kicsiket és a nagyokat a Várkert Bazárban.
A funkos/funkys pop-rockban utazó Honeybeast nevéhez számtalan album, illetve sláger fűződik, melyek közül kiemelkedik A legnagyobb hős című 2014-es szerzemény, 24 milliós (!) kattintásszámmal.
A hátborzongatóan tehetséges, zenészcsaládba született amerikai énekesnő úgy hasított át karrierje eddigi állomásain, mint kés a vajon, hogy egy híján harmincévesen megjelentesse hatodik, Veronica Swift című, személyisége sokszínűségének leghívebb lenyomatát adó lemezét.
3 Grammy-díj, 14 sorlemez, 8 koncertalbum, 3,4 millárd dalletöltés és tucatnyi világsláger – ez az 1977-ben alapított amerikai Toto rövid mérlege. A kaliforniai együttes a 70-es évek azon kevés bandái közé tartozik, amelyek kibírták a változó trendeket és stílusokat, miközben továbbra is aktuálisak és töretlenül sikeresek maradtak.
Brian Blade legendás amerikai jazzdobos (Chick Corea, Joshua Redman, Bill Frisell) Magyarországon is jól ismert, még popos körökben is az egyik legkeresettebb hangszerén - Joni Mitchelltől Bob Dylanig a legnagyobbakkal játszott.
Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem a „józan ész” hoz létre, de ami nélkül az életnek semmi értelme?
Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.