Lope de Vega leghíresebb, legtöbbet játszott komédiája mai kifejezéssel élve egy szexuális zaklatás története. Nemcsak azért izgalmas, mert a szerző a világirodalomban elsőként nyúl ehhez a frivol témához, hanem azért is, mert a zaklatást egy nő, sőt: egy főrangú dáma kezdeményezi. Diana, a nápolyi Belflor grófság úrnője (Bajor Gizi egykori legendás szerepét a Vígszínház színpadán Eszenyi Enikő alakítja), ahogy tudomást szerez titkárának, Teodorónak szerelmi afférjáról, azonnal közbelép, és igyekszik megkaparintani magának a jóképű ifjút. Ám mire a titkár - régi szerelmét feledve - behódolna, már el is taszítja magától, akár a spanyol közmondásból ismert "kertész kutyája", aki épp csak megszaglássza a másik eb csontját; igazából nem kér belőle, viszont mást sem hagy enni. Féltékeny mindenre és mindenkire. Diana a saját érdekei szerint keveri össze a szálakat. Szerelmeket rombol szét, de nem eredendő gonoszságból - csupán azért, mert ő is magányos és szerelmes.
Lope de Vega tizenkét évesen vetette papírra az első darabját. Egyesek szerint 1500 drámát írt, mások 1800 színművet említenek. Akármi is az igazság, az elképesztő számokat olvasva szobatudósnak képzelhetnénk a spanyol szerzőt, Shakespeare kortársát, akit Cervantes egyenesen a példaképének tekintett. Pedig Lope de Vega korántsem vált remetévé - egy herceg titkáraként dolgozott, megjárta a börtönt és a Nagy Armada háborúit, botrányos szerelmi kalandokba keveredett, pappá szentelték, halálakor pedig kilencnapos temetésen gyászolta Madrid városa.
A kertész kutyája egy furcsa, olykor a saját életét is művészetté alakító író friss, remek humorú és meglepően modern műve. A Vígszínház színpadán Ács János rendezésében láthatják az érdeklődők.
"..Itt vagyunk Földünk egyik legérdekesebb pontján, amely számos irodalmi- és filmes alkotás ihletője. Több neve is van ennek a vidéknek: Tündérvölgy, Erdély, románul Transilvania, németül Siebenbürgen, melegül Ergay. Mai epizódunkban azt vizsgáljuk, hogyan élnek itt az úgynevezett melegek, más néven homoszexuálisok.."
Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a megfelelési kényszer és önmagunk vállalása, az önzés és a szerelem.
Jegyvásárlás
