Az 1945-ben elkészült darabban Brecht az ótestamentumi salamoni ítélet és a régi kínai krétakör-mese motívumait alakítja saját képére. A történet a régi Grúziában játszódik, ahol polgárháború dúl. Gruse konyhalány nem tudja megtenni, hogy az üldözők kénye-kedvére hagyja a lefejezett kormányzó kisfiát, akit menekülő anyja egyszerűen ottfelejtett a földön.
A szerelmet is feláldozva magával viszi, gondoskodik róla, gyerekévé fogadja. A lázadás leverése után visszatér a kormányzóné, és visszaköveteli a fiút. A per a falusi írnokból bíróvá emelkedett Acdak elé kerül, aki próbára teszi a peres feleket: krétával kört rajzoltat a földre, abba állítja a gyereket. Az az igazi anyja, akinek elég ereje lesz, hogy a körből a maga oldalára rántsa...
Paul Dessau zenéjével igazi, kísérletező zenés színházi produkció készül, mely a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen mesterképzésben résztvevő Nádasdy Kálmán-díjas fiatal alkotó, Somogyi Szilárd diploma-vizsgaelőadása is egyben.
A Kaposvári Csiky Gergely Színházban 1992-ben bemutatott előadás stúdiószínpadi változata.
Bertolt Brecht és Eörsi István örököseinek az engedélyét a Suhrkamp Verlag GmbH Co. KG és a Hofra Kft. (www.hofra.hu) közvetítette.
Gyömrői Edit (Michl Juli), a fiatal pszichoanalitikus egy különlegesen nehéz pácienssel kerül szembe József Attila (Sütő András) személyében. A költő állandó, rossz kedélyállapotban van és erős gyomorpanaszoktól szenved. A karrierje hajnalán járó analitikusnő bizonyítani akar, hogy József Attila kiszámíthatatlan és olykor félelmetesen tolakodó jelleme ellenére is, képes meggyógyítani őt, ám nem számol a költő egyre mélyülő, romantikus érzéseivel.