A hamis szelf-et úgy képzelhetjük el, mint a lelki túlélést szolgáló pajzsot, mely mögött rejtőzik az egyén valós énje, érzései, gondolatai, vágyai vagy éppen indulatai. Kialakulása elsősorban a korai szülő-gyermek kapcsolatban gyökerezik. A gyermek számára mindennél fontosabb, hogy azt érezhesse szülei elfogadják őt. Ha a szülő rendre elutasítja bizonyos megnyilvánulásait, érzéseit, szélsőséges esetben a teljes személyiségét a gyermek megfelelésre kényszerül a vágyott elfogadás elérésére. Elkezd az elvárásokhoz idomulni, a szülőnek leginkább tetsző módon viselkedni, bár valós érzéseit, vágyait, személyiségét nyilván nem képes megváltoztatni. Így válhat valakiből mindennel egyetértő, vagy éppen örökké erőltetetten mosolygó, boldognak látszó ember. Közben valódi érzései tovább dolgoznak benne, de letiltja ezek kifejezését. Szélsőségesebb esetben olyannyira kiiktatja saját érzéseit, hogy képtelen ezeket felismerni és megnevezni. A családban megszilárduló pajzs, a hamis szelf bekerül a személy többi fontos kapcsolatába is: barátai, kollégái vagy akár párja előtt sem meri felvállalni valós érzéseit, vágyait, indulatait és igényeit, ami előbb-utóbb problémákhoz vezet.
Miért lenne jó mégis letenni a „biztonságos” pajzsot? Miért nem olyan egyszerű megtenni ezt?
A többszörös érdeklődés és a férőhelyek korlátozottsága miatt az előadáson való részvétel csak előre váltott jeggyel lehetséges!
Jegyár: 1000 Ft