A Kodály Vonósnégyes műsora a legbecsesebb gyöngyszemeket fűzi fel egy igen koherens logika fonalára: csupa érett mesterművet és nevezetes alkotást hallunk. A műsor élén mintegy a nyitány funkciójában megszólaló c-moll vonósnégyes-tételt sűrű-sötét tónus, vad és űzött hangvétel, drámai-tragikus megszólalásmód jellemzi. Szervesen kapcsolódik ehhez a hangulathoz Miklósa Erika és Balog József előadásában a romantikus halálköltészet egyik kulcsdarabja, A halál és a lányka című dal, amelyben a Halál nem a középkori ábrázolások félelmetes rémalakja, hanem testvéri lény, szelíd és jóságos megváltó. Schubert életművében több olyan hangszeres művet is találunk, amelyben valamelyik dalát dolgozza fel - ilyen a program következő száma is, a d-moll vonósnégyes, amelynek lassú második tételében a zeneszerző variációkat komponál A halál és a lányka dallamára.
Hasonló értelemben összetartozó műpáros zárja a koncertet - de immár a felhőtlen derű jegyében -, amikor A pisztráng című dal megszólaltatását követi a kivételes melodikus invenciójú, szellemes és pezsgő Pisztrángötös. Ebben a zongorára és öt vonósra komponált darabban szintén a variációs lassú tétel az, amelyet a dal témája inspirált. A koncert kivételes alkalom, ritka csemege az igényes összeállítású műsorok kedvelőinek.
Műsor:
Schubert: c-moll Quartettsatz, D. 703
Schubert: A halál és a lányka, D. 531
Schubert: d-moll vonósnégyes („A halál és a lányka”), D. 810
Schubert: A pisztráng, D. 550
Schubert: Pisztrángötös, D. 667
Közreműködők:
Miklósa Erika: szoprán
Balog József: zongora