Az elsöprő erejű természeti jelenségnél aligha lehetett volna testhezállóbb címet találni a 17-18. századi zeneszerzők műveit felvonultató műsorhoz: Simone Kermes viharos lendülettel ragadja magával közönségét, nem lehet neki ellenállni. A világhírű német szoprán élvezi a zenét, ez az ösztönösség, természetesség hatja át minden előadását. A hallgató is szívesen táncra perdülne, ha már dalra nem fakadhat, hiszen nemhogy ő, de még az énesek hivatását gyakorlók közül is csak kevesen szólaltatják meg ilyen elemi erővel és tökéletességgel a barokk tűzijáték-koloratúrákat. Simone Kermes, képletesen szólva, a legvakmerőbb extrémsportolókat is kenterben veri: szárnyasruha-repülőként ugrik le a szikláról, hogy szélsebesen és magabiztosan átsuhanjon a néhány méter széles sziklaátjárón. Azzal a különbséggel, hogy a pódiumon a körülményeket is ő határozza meg, véletlennek nincs helye. A különleges élményt ígérő esten operákból „kiragadott” áriákat szólaltat meg, de az orgánum kifejező-, sőt láttató erejének köszönhetően a hallgató a teljes figurát, a szituációt látja maga előtt.
Mindehhez természetesen olyan együttesre is szükség van, amely a szólista legapróbb rezdüléseit is követi és a sodró lendületet maga is generálja. Az Andrés Gabetta koncertmester által vezetett, korhű hangszereken játszó Cappella Gabetta ilyen kamarazenekar: ritkaságokat és klasszikusokat egyaránt műsorra tűz, rangos fesztiválokon lép fel, világhírű szólistákkal dolgozik.
Rendező: Müpa