A világháború maga alá temette a régi világot, következménye egy újabb világégés, majd a hidegháború lett. Európa testvérháborúban vérzett ki, hogy a 20. századot már Amerika és Oroszország uralják.
A kiállítás a boldog békeidőktől a háborús lelkesedésen át a keserű kiábrándulásig vezeti el a látogatókat. Bemutatja, miként sodorta el a polgári berendezkedést az iparosított és világméretűvé terjedő háború, hogyan fordult visszájára a 19. század haladásba vetett hite, és vált csatatérré a hátország is. A háború természete átalakult: a győzelem immár a hadianyag mennyiségének függvénye lett.
A tárlat egyedülálló vizuális megoldásokkal hozza közelebb a háború borzalmait a mai kor embere számára: a mindent elemésztő, totális pusztítás egy gőzölgő fekete mocsár képében jelenik meg, míg a brutális mészárlást egy vágóhíd jelképezi. A látogatók bejárhatnak egy lövészárkot, és szembesülhetnek a propaganda tömegeket megmozgató hatásával is.
Bemutatják a háború hatását az egészségügy fejlődésére és az új orvosi eljárások megjelenésére. Hangsúlyt kap a nők és a család szerepének megváltozása, a „Hősök folyosóján” pedig több mint 300, hősi halált halt katona arcképe jelenik meg, akik a történelmi Magyarország hadseregében harcoltak.
Az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság megbízásából a XX. Század Intézet szakmai szervezésében megvalósuló tárlat olyan évszázadokat megélt uralkodócsaládok jelentős államférfiait mutatja be, akiknek saját nemzeti szempontunkból is kiemelkedő szerepük volt az első világháborúban. A kiállításnak célja ugyanakkor nem az, hogy, részletesen ismertesse az érintettek közéleti pályáját, sokkal inkább az, hogy a látogatók betekintést nyerjenek a régi világ főszereplőinek életébe, megismerhessék emberi vonásaikat.
A multimediális és interaktív, különleges grafikai elemekkel színesített tárlat főszereplői: I. Ferenc József, Ausztria császára és Magyarország királya, Ferenc Ferdinánd, a Monarchia meggyilkolt trónörököse, II. Vilmos, Németország császára, II. Miklós orosz cár, V. György, Nagy-Britannia királya, III. Viktor Emánuel, Olaszország királya, V. Mehmed, az Ottomán Birodalom szultánja, I. Péter szerb király, I. Ferdinánd román király, Georges Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke és Woodrow Wilson, az Egyesült Államok elnöke. Éppen a magyar vonatkozás hangsúlyozása miatt nélkülözhetetlen szereplő a háború Magyarországának miniszterelnöke, Tisza István, valamint a magyarok által nagyra tartott Rudolf trónörökös és édesanyja Erzsébet királyné, azaz Sissy.
