2022 után ismét a Várkert Bazárban koncertezik a nyolcvanas évek kultikus csapata, az Európa Kiadó. Annak idején villámgyorsan váltak a hazai alternatív rockzenei élet meghatározó együttesévé és kisebb-nagyobb megszakításokkal a kilencvenes évek középig működött a zenekar.
A Magashegyi Underground énekes és producer-multiinstrumentalista párosa a Magashegyi Underground lassan két évtizedes életművéből szemezget intimebb megszólalásban és bensőséges hangulatban.
A Müpa-beli koncerten balladák és tempósabb dalok, a legnagyobb slágerek közül huszonnégy szám csendül fel, ahogy eddig még soha: akusztikus, kamarazenei átiratban, két vokalista, zongora, hegedű, cselló és fuvola kíséretével.
Van kedvük egy varázslatos, zenés időutazáshoz? A nagyérdemű jóvoltából országos sikerűvé avatott „Szereted-e még?” című műsorban Szécsi Pál olyan legendássá nemesült slágerei kerülnek felidézésre Önökkel közösen, mint a „Csak egy tánc volt”, a „Violák”, az „Én édes Katinkám” „Karolina”, „Gedeon bácsi”, „Két összeillő ember” vagy a Szeretni bolondulásig”.
A lett Iveta Apkalna korunk egyik legünnepeltebb orgonaművésze, aki hazájában folytatott tanulmányai után Angliában és Németországban is képezte magát, s ma a világ minden táján elragadtatottan hallgatják játékát. Boldoczki Gáborról pedig elég annyit mondani: a földkerekség egyik legjobb trombitása, univerzális művész.
Az 1999-ben felszentelt hévízi Szentlélek templomot Bocskay János építészmérnök tervezte. Az impozáns világoskék épület hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. A belső tér legyező alakú, az oltár körül félkörívben helyezkednek el a padok. A fából faragott főoltár egy galambot, a Szentlélek jelképét ábrázolja, és a mellékoltárok is galamb alakúak.
Antonin Dvořák (1841-1904) több másik zeneszerzőhöz (pl. Brahms) hasonlóan könnyedebb fajsúlyú művekkel, szerenádokkal nyitotta meg zenekari műveinek sorát. Két fiatalkori szerenádja közül az elsőt vonós zenekarra írta, a Mozart korabeli szerenádok mintáját követve. A másodikban csak fúvós hangszereket és mély vonósokat alkalmaz és ebben a műben már a későbbi szláv táncokat előlegezi meg.
A Budapest Zengeráj Prieger Zsolt (Anima Sound System) rendhagyó irodalmi-zenés előadása a 150 éves Budapesthez kötődő írók-költők és úgynevezett humoristák-kabarészerzők – Heltai Jenő, Kassák Lajos, Nagy Endre, Szomory Dezső, Kosztolányi Dezső, Pilinszky János, Tóth Árpád, Örkény István, Radnóti Miklós, Krúdy Gyula, József Attila, Rejtő Jenő, Pajor Tamás, Tandori Dezső, Szerb Antal és sokan mások – szomorú és nevetős, klasszikus és zugszínházi, fennkölt és flaszternyelvű szövegeiből készült.
A Szent István Bazilika egyike Budapest legszebb neoklasszikus épületeinek, Magyarország legfontosabb épülete, a harmadik legmagasabb épület az országban és egyben a legjelentősebb turisztikai látványosság a fővárosban.
Az összeomlás határán táncoló tenorszaxofon, a kíméletlen gitárriffek és a fékeveszett dobolás egyszerre teremt absztrakt és energikus világot, miközben a zenei megközelítést alapjaiban határozza meg a szabad improvizáció.