Kőszegi Imre mindig jó időben van. Decemberben tölti be 80. életévét. És persze zenésztársai mindig számíthatnak kifogástalan lüktetésű kíséretére. A Magyar Jazz Szövetség második elnöke kifogyhatatlan energiájú művész.
A 2024-es év egyik legizgalmasabb koncertjének ígérkezik Eliades Ochoa fellépése a Müpában. A kubai énekes-gitáros hazájában már a hetvenes évek óta híres zenésznek számít, a nagyvilág viszont az ezredfordulón ismerte meg a nevét, a Buena Vista Social Clubról szóló, Wim Wenders által rendezett dokumentumfilmnek köszönhetően.
A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld között. Három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal, faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok.
A Jazz Side Story első kiadása 2018-ban egymást követően kétszer megtöltötte a Fesztivál Színházat. Szőke Nikoletta, Gájer Bálint és zenésztársaik most emelték a tétet.
A belga jazzélet színe-java mutatkozik be ezen a kétrészes estén. Hazája vezető big bandje, a Brussels Jazz Orchestra, legkiemelkedőbb gitárosa, Philip Catherine, eminens szaxofonosa, Bert Joris és legkarakteresebb énekese, David Linx egyesíti erőit, hogy egy, az Európai Hidak számára összeállított programmal nyűgözze le a közönséget.
Fischer Ádám több mint fél évszázada kezdődött karmesteri pályája sokféle szálon kapcsolódik hazájához: a Rádiózenekar, az Operaház, a Müpa, az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar mind munkássága fontos fejezetei.
A jazz, blues, rock és funk iránt egyaránt fogékony gitáros, Mike Gotthard ezen a novemberi estén saját jazz-rock világába hívja közönségét, ahol a hangszereké és a dallamoké a főszerep. A koncert gerincét legújabb szólóalbuma, a Sensual Brutality anyaga alkotja, de első lemeze, az Intellectual Brutality már ismert kompozíciói is elhangzanak.
A teremtő szellemű Philippe Herreweghe saját alapítású, világhírű műhelyeivel: a Collegium Vocale Gent kórusával és az Orchestre des Champs-Elysées zenekarával lép a Müpa színpadára. Mint közismert, repertoárja nem korlátozódik a szigorúan vett régizenére: Monteverditől Stravinskyig, Gesualdótól Dvořákig mindent vezényel, ami felkelti érdeklődését.
A Kodály és Bartók örökségét ápoló, Gráf Zsuzsanna vezetésével működő, nevében is angyali Angelica Leánykar már több alkalommal varázsolta el a Müpa közönségét koncertjeivel.
Középkori balladák sokszor adtak hangot a nők társadalomban betöltött, mennybe emelt vagy épp porba tiport helyzetéről. Női sorsok elevenednek meg a A mennybe vitt leány című dalesten, ahol egy csokor középkori magyar népballada hangzik el.
Simon Márton a kortárs magyar irodalom egyik legizgalmasabb, legkreatívabb szerzője, a középnemzedék meghatározó alkotója. Slammer, performer, költő, aki kezdettől a saját útját járja, s mára többezres követő- és olvasótáborral rendelkezik.
Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem a „józan ész” hoz létre, de ami nélkül az életnek semmi értelme?
A Middlemist Reddel ismertté vált Nóvé Soma alapította, 1960-70-es évek kísérletező̋ magyar népzenei vonulatából táplálkozó folk-rock zenekar bátran gondolja újra a népdalokat és közismert dallamokat jazzes motívumokkal és improvizatív elemekkel.
Sena Dagadu immár bő húsz éve a hazai könnyűzenei élet egyik kulcsszereplője. A magyar-ghánai énekesnő az Irie Maffia frontembereként aratta eddigi legnagyobb sikereit, de emellett szólóban is jelentős karrier áll már mögötte. Sena DagaDub című műsorában meditatív, spirituális énje kerül előtérbe.
A Müpa-beli koncerten balladák és tempósabb dalok, a legnagyobb slágerek közül huszonnégy szám csendül fel, ahogy eddig még soha: akusztikus, kamarazenei átiratban, két vokalista, zongora, hegedű, cselló és fuvola kíséretével.
Kelemen Barnabás évtizedek óta a magyar és a nemzetközi zeneélet ünnepelt művésze, aki szólistaként és kamaramuzsikusként világszerte sikereket arat. Számos verseny győztese, játékát díjnyertes hanglemezek - köztük a Bartók Új Sorozat CD-i - örökítették meg.
Szivárványos zenekari hangzás, titokzatos párbeszédek, találós kérdések. Ármányos törpe és diadalmas ifjú hős. Sárkányölés és a fenevad megízlelt vére nyomán megértett profetikus madárdal. Áthatolás a tűzön, a megtalált társ és a szerelemben megismert félelem. Ezek alkotják - seregnyi más mozzanattal együtt - a Siegfried mesei varázsát.
Napjainkban aligha képzelhető el műalkotás, amely fontosabb figyelmeztetést rejtene magában a fenyegető természeti jelenségekről és a Föld lehetséges sorsáról vitázó emberiség számára, mint Az istenek alkonya. Talán még van idő arra, hogy visszaadjuk a gyűrűt a Rajna sellőinek.
Régi balladakincsünk egyik legbecsesebb darabja, a Barcsai szeretője az egészestés bűnügyi táncdráma kiindulópontja. A férjét megcsaló feleségre rettenetes büntetés vár, de vajon hogyan és miért jutottunk el idáig?
A marokkói gnawa szertartások transzzenéje bár teljesen egyedülálló keveréke az arab és az afrikai hatásoknak, és csak az ebben a stílusban használt hangszereken játsszák, még napjainkban sem ismert széles körben.
Minden életrajzukban olvasható, hogy Quincy Jones szerint ők „a planéta legmenőbb énekes csókái” (azaz „the baddest vocal cats on the planet”). Ezt a véleményt valószínűleg osztotta Ray Charles, Ella Fitzgerald vagy Whitney Houston is, akiket a Take 6 partnereinek mondhatott.
A fiatal osztrák pianista, Lukas Sternath már kisgyermekként beutazhatta a világot a Bécsi Fiúkórus tagjaként. Otthoni tanulmányai után ma már annál az Igor Levitnél tanul, aki tizenegy éve még szintén rising starként mutatkozott be.
Brian Blade legendás amerikai jazzdobos (Chick Corea, Joshua Redman, Bill Frisell) Magyarországon is jól ismert, még popos körökben is az egyik legkeresettebb hangszerén - Joni Mitchelltől Bob Dylanig a legnagyobbakkal játszott.
A közelmúltban elhunyt, 80 esztendeje született zeneszerző emlékére rendezett koncerten egy korai elektronikus zenei kompozíciója és egy kései kórusműve mellett olyan darabjai hangoznak el a hazai jazzélet kiemelkedő művészeinek előadásában, amelyek szoros kapcsolatot ápolnak a jazz-zel és az improvizatív zenével.
A két sokoldalú muzsikus, Péter Hajnalka magyar-bolgár zeneszerző-énekes, ütőhangszeres és Zura Dzagnidze grúz zeneszerző, gitáros és panduriművész alapította LAKVAR tavaly megjelent, Fiction and Folklore című albuma nemcsak mesterien ragadja meg a folklór esszenciális gyökereit, hanem tovább is gondolja a balkáni, kaukázusi és közép-európai hagyományt, merítve a jazz, a pop és a rockzene elemeiből.
A hátborzongatóan tehetséges, zenészcsaládba született amerikai énekesnő úgy hasított át karrierje eddigi állomásain, mint kés a vajon, hogy egy híján harmincévesen megjelentesse hatodik, Veronica Swift című, személyisége sokszínűségének leghívebb lenyomatát adó lemezét.