A program akár egy gazdagon megterített ünnepi asztal Krakkó szívében: a fogások mögött mély érzelmek, gazdag hagyomány és különleges zenei fűszerezés rejlik. Elsőként Stanisław Moniuszko mesés nyitányfantáziája csendül fel: egy csipet romantika, egy adag tündérpor és sok színpadi varázslat keveredik benne.
Ne hagyja ki a varázslatos zenei estét, amelyen a Harry Potter-filmek leghíresebb dallamai és dalai csendülnek fel. Az egyedülálló zongoraműsorban az ötszörös Oscar-díjas zeneszerző, John Williams filmdalai mellett Patrick Doyle, Nicolas Hooper és az Oscar-díjas zeneszerző, Alexandre Desplat művei is felcsendülnek, és a Harry Potter-zene legjavát kínálják.
Amit bizonyosan tudunk a 21. századról, hogy ekkor fognak meghalni a holokauszt túlélői. Mindenki. Lassan elhagynak minket, és magunkra maradunk. El akarjuk-e felejteni a történteket, mint egy rossz álmot, vagy el akarjuk fogadni, mint az emberi civilizáció nagy traumáját? – kérdezi Esterházy Péter.
Sokakat meglepett annak idején, hogy kétéves sikerszériájukat követően, miután megnyerték az A38 tehetségkutatóját, a Talentométert, és bevették Európa színpadait, köztük a Müpát is, a makrohang feloszlott. Aztán újabb, de kellemes meglepetést okoztak a hírrel, hogy 2023-ban újra megszólalt a „jazz for metalheads” – ahogy saját stílusukat meghatározzák.
Mi köti össze Brahmsot és Bartókot? A B betűn kívül a komolyság, a hagyomány tisztelete, saját nemzeti zenéjük továbbfejlesztésének igénye, a nemes mondanivaló és a világban való helyük egész életen át tartó keresése.
Ismét előkerül a dobókocka és a stopperóra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol újabb zenei „összecsapás” veszi kezdetét: a hangszeres párbajok kapcsán Budapesten ma már nem feltétlenül Bachra és Marchandra, vagy Lisztre és Thalbergre gondolunk, hanem elsősorban a Müpa lebilincselő koncertsorozatára.
Brahms: Rondo alla zingarese (Szüts Apor átirata)
Liszt: Magyar rapszódia no. 4. (d-moll)
Csajkovszkij: Hattyúk tava – Magyar tánc
Mancusi: Egy nyári nap
Bartók: 1. szvit
Vezényel: Guido Mancusi
Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból | Die Entführung aus dem Serail (The Abduction
from the Seraglio)
Daljáték két felvonásban, magyar nyelven, magyar és angol felirattal
Mi, a XXI. század vadászai, akik az alávetettségből a szabadságba kívánunk eljutni, a Szarvasénekben egyfajta mitikus emlékezetet idézünk fel. Keressük a földi átváltozások, történetek égi mását, hogy végül mint szomjazók beléphessünk saját szent terünkbe. Ahhoz, hogy áthaladhassunk a jelképes hídon, el kell hagynunk a régit: a szülői házat, a kedvest, a népet, hogy megszelídítve annak tanúságait, újjá teremthessük a szokott sémákat, és újjászülessünk magunk is.
A MET 2025-2026-os évadának kortárs újdonsága a művészettörténet alighanem leghíresebb festő házaspárját, Frida Kahlót és Diego Riverát állítja a középpontba.
A MET 2025-2026-os évadának kortárs újdonsága a művészettörténet alighanem leghíresebb festő házaspárját, Frida Kahlót és Diego Riverát állítja a középpontba.
Szeptemberben indult útjára a Győri Filharmonikus Zenekar új irodalmi-zenei sorozata, a Kalamáris, melynek házigazdája Dr. Lukácsi Zoltán irodalomtörténész. A győri közönség Visky Andrással, Lackfi Jánossal, Szabó T. Annával, Kiss Judit Ágnessel és Szigethy Gáborral találkozhat a Zichy-palota nagytermében.
A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra.
A hagyományos esztétikai keretekből minduntalan kilépő, provokatív művész az elmúlt években Posztpetőfi Sándor néven publikált groteszk, abszurd, ironikus és ellenállhatatlanul szórakoztató verseket, amelyek Szibériai borbély címmel kötetben is megjelentek. Szilágyi Ákos estje – amelyen a költőhöz a Makám nagyszerű gitárosa, Krulik Zoltán csatlakozik – különleges élményt ígér.
Tárkány-Kovács Bálint verseit elsősorban a Tárkány Művek lemezeiről ismerhette meg a közönség, ám ezek csupán három évtizednyi költészetének töredékét mutatják föl. Általában megzenésített versekről van szó, itt azonban olyan dalokról, amelyek megmaradtak versnek, mert ének helyett a beszéd maradt elsődleges médiumuk.