A többszörösen díjazott olasz filmből készült előadás olyan kényes kérdéseket feszeget, hogy mit jelent őszintének lenni egy barátságban, szerelemben, hogy meg lehet-e ismerni a másik embert, vagy erre az együtt leélt élet is kevés.
Csákányi Eszterben a pandémia alatt fogalmazódott egy új önálló est gondolata. Alkotótársaival közösen, Bodor Johanna Nem baj, majd megértem című önéletrajzi regényéből kiindulva, attól elrugaszkodva és saját élményeiből is merítve olyan vizekre evezett, ahol korábban még nem táncolt.
Ez az előadás nem szokványos módon közelít az ismert történethez, új kérdéseket generál a nézőkben és a játszókban is. Irányokat ad és mérhetetlen női erőt közvetít.
Az előadás rítus és beavatás.
Ray Bradbury 1953-as disztópiája a Radnóti Színházban a jelenünket továbbgondolva keresi életünkben és világunkban a kátyúba be- és az onnan kivezető utat.
Improvizációs színházi előadásunk olyan emberi kapcsolatokról és helyzetekről szól, amikben a döntéshozás központi szerepet játszik.
Egy este, két színész, három történet.
Férfiak és nők, lányok és fiúk, szerelmek, csalások és csalódások. Szerencse. Szerencsétlenség. Béke és háború. Mi a titka boldogságnak? Dalok, táncok és prózai részletek a CseppSzínház legsikeresebb előadásaiból.
Az előadás a címbéli „miért”-re keresi a választ, feltárva a szűkebb és tágabb környezet felelősségét: mi is történik a világban, és mik az emberi boldogulás bennünk és körülöttünk levő gátjai. Az előadásnak nincs épített díszlete, könnyen utaztatható, bármilyen térben előadható, a látványt Schnabel Zita invenciózus, nagy fantáziájú jelmezei határozzák meg.