A Kötetlenül című beszélgetés-sorozat célja, hogy a legnépszerűbb és legsikeresebb művészek életútját hozza karnyújtásnyi közelségbe. A rendezvényeken olyan alkotókkal találkozhatunk, akik emberi hitelességük és szakmai életútjuk révén a mai magyar színházi világ meghatározó alakjai.
Radnóti Miklós zsenialitásának állítanak emléket Feczesin Kristóf és Bodoky Márk, a Miskolci Nemzeti Színház fiatal színművészei az „Életigenlő” című előadásukban. Naplójegyzetek, versek, csontig hatoló pillanatok, melyeket sosem fognak feledni - most a Tudomány és Technika Házában január 26-án 19.00-tól.
A Traveling Stage (színházi, standup és zenei előadások teljeskörű szervezése és lebonyolítása, országszerte.) szervezésében bemutatjuk: Az „Ez Tiszta Őrület – improvizációs Activity” nem hagyományos színházi előadás, hanem egy élő Activity játék és improvizatív színház különleges elegye. Egy pörgős, 80 perces show, ahol a nevetés garantált, a fordulatok pedig teljesen kiszámíthatatlanok.
Kátya… Mit is írhatnánk Róla, amit még nem írtak meg? Mit is mesélhetnénk el Kátyáról, amit még nem hallhattunk másoktól? Talán semmit és ugyanakkor a mindent! Mert Ő az volt, aki mindannyian lenni szeretnénk. Egy elképesztő tehetség, kérkedés nélkül. Egy igazi bohóc, aki véresen komolyan tudott csak játszani. Egy szertelen, bájos, e világban sokszor elveszett lány, aki másoknak mégis utat mutatott. És Ő volt a fény, akinek hatalmában állt elűzni a mindennapok nyomorúságát.
Őt idézzük meg és köszöntjük születésnapja alkalmából, ragyogó művészek segítségével, egy páratlan emlékest keretében.
Kollár-Klemencz László saját dalait adja elő, énekét saját gitárjátékával kíséri, míg Hámori Gabriella színművésznő az író
regényeiből és dalszövegeiből olvas fel részleteket.
A Hoppá! Show különleges estéjén Hajnóczy Soma, a kétszeres világbajnok bűvész, valamint Ördög Nóra együtt keresik a manipuláció, a megtévesztés és az illúzió határait.
Mit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne.
Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.
Egy számítógépes játék karakterei a színpadon. Négy karakter, akit a közönség tagjai határoznak meg. Versenyeznek egymással egyéniben, csapatban, kettesével-hármasával összeállva. Összemérik fizikai, szellemi erejüket, kreativitásukat vagy épp rímelési képességeiket. Érzelmes dráma műveltségi kvízkérdésekkel, történetmesélés plankelés közben musicalbetétekkel tarkítva... Bármi megtörténhet, amit a játék keretei engednek! Gamer effektek, kihívások, természetesen a közönség ötletei alapján.
A Teljes lényeddel című színházi est Polcz Alaine egész életén kísérli meg a hallgatóságot végigvezetni. Egészen fiatal korától az utolsó napokig.
AZ ELŐADÁST KÖVETŐEN A NÉZŐK POZITÍV ÉLETSZEMLÉLETET ÁTADÓ INTERAKTÍV
BESZÉLGETÉSEN VEHETNEK RÉSZT, AMELYRE KÜLÖN TUDNAK JEGYET VÁLTANI.
Szinte nincs olyan ember a világon, aki ne szenvedne az idegrendszeri kimerülés érzelmi és testi tüneteitől. Szorongások, pánik, állandó agyalás, indulatkitörések, koncentrációs problémák, türelmetlenség, hangulatváltozások, emésztési zavarok, hormonális zavarok...
Szűcs Nelli önálló estje a Bajor Gizi Szalonban. Ismernünk kell színjátszásunk nagyjait. És Fedák egyike volt a legnagyobbaknak. Ő volt A primadonna. Sztár Pesttől New Yorkig. Molnár Ferenccel rövid és viharos házasságban élt. Bizonyíthatatlan vádak alapján mellőzött lett 1945 után – színpadra többé nem léphetett. Megjárta a csúcsokat és a poklokat. Méltán ünnepelték, és méltatlanul félreállították.
A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait
„Csokonai Vitéz Mihály legismertebb arcképéről prémes magyar mentébe öltözött, nagy szemű, nyílt tekintetű férfi néz ránk. Aki ezt a képet rézbe metszette, sohasem látta a költőt” – írja Bertók László. Műsorunk azt kutatja – felülemelkedve az iskolai tananyag közhelyein és a költőhöz köthető sztereotípiákon –, hogy milyen volt Csokonai igazi arca, amelynek vonásait nem a képek és szobrok, hanem a költő versei, levelei és egyéb írásai őrzik.
Mi lenne, ha a színész kinyitná a műhely ajtaját, ahol versek előadásán dolgozik?
Meghívna minket oda, ahol mesterségének szerszámai – emlékek, hangok, gondolatok – kézzel foghatók? Mi lenne, ha megtudnánk, miért mond el egy szöveget?
És miért úgy mondja?
Az Egy óra versek közt előadásain a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek társaságában/tolmácsolásában klasszikus és kortárs költők legszebb költeményeit hallhatják a kedves látogatók.
Ahhoz, hogy valaki színész legyen, rengeteg vizsgán kell átesnie – a felvételitől kezdve az évekig tartó tanulmányokon át egészen a színpadig.
De mi történik akkor, ha a vizsgáztatást nem a szakma, hanem a közönség veszi át?