„Jön a fordulat. Tudom. Érzem. Már jön, aki azt fogja kiabálni: Félre! El az útból! És csak özönlik a többi is utána, és azt üvöltik mind: "Félre! Helyet! Helyet! Helyet!" Meglátod, a fiatalok mindjárt bekopognak az ajtómon, és..."
Részlet a darabból.
Hogy a lakás milyen mocskos, hogy a gyerek itt nem tudott megmaradni, hogy itthon nem volt maradása. Csak azt akarom bebizonyítani, hogy nem vagyok én olyan mocskos asszony! Azt az egyet akarom bebizonyítani, hogy milyen anya vagyok én! Hogy én milyen anya vagyok! Hát melyik szülő az, ha valamit elkövet a gyereke, nem bocsát meg neki?! Hát melyik szülő az?! Melyik?!
Bertolt Brecht-Hanns Eisler
Galilei élete
Fordító: Ungár Júlia
"GALILEI Új kor születik, amiben öröm lesz élni.
SARTI Aha. Remélhetőleg a tejest is ki tudjuk fizetni ebben az újkorban, Galilei úr."
A hatalmas sikerű dán film alapján készült színdarab nagy beleérzéssel és humorral szembesít bennünket azzal, milyen eufóriával és milyen fájdalmakkal jár, ha az ember megpróbálja elengedni a kontrollt.
„Mert az úgy volt, hogy mi szerelembe estünk. Ez egy love story. Az úgy volt, hogy mi csíptük egymást, és aztán meg elvittek az érzelmek. És akkor összejártunk egy évig stikában, mert ez egy titkos story volt. Egy titkos love story, Rómeó és Júlia.”
Medea és Iászon, két fiukkal Korinthosz falai előtt várnak. A fal előtt, ami mögött talán egy nap számukra is lehet otthon. Ha nincs, akkor tovább kell menni, és folytatódik az a több éves menekülés, amely valahogy sehogy sem akar véget érni.
Nyár van, az erdő zöld. A délutáni napfény besüt a nyári lak ablakán. Minden idilli. Kivéve, hogy a feleség, Cecile, már megint nincs itthon. Vadászni ment, állítólag egy kék rókagarnitúrát keres. Már többször próbált rátalálni, de még mindig nem látta meg az igazit.
Egy darabjaira hullott házasság története. Két menekülési útvonal képkockái, amelyek rávilágíthatnak azokra a hibáinkra, amiket egymás ellen elkövettünk. Miért fullad olyan sokszor kudarcba, amikor egymás felé közelítünk?
Bohumil Hrabal közel negyvenévnyi írásaiból összeállított novella-gyűjteményéből emelünk ki egy-egy
történetet. A szerzőre hagyatkozva olyan elsöprő fekete humorral ábrázoljuk a kisember válogatlanul
pokoli, reménytelen élethelyzeteit, hogy minden fekete-fehérré fakult, kilátástalannak látszó történet
(a szerző zsenialitásának köszönhetően) diadalmasan a mennybe megy.
Ki ne vágyna a dicsőségre? Talán ezért Gloria a darab címe. Vagy mégsem?
A sikeres, fiatal drámaíró, Branden Jacobs-Jenkins Pulitzer-díjra is jelölt 2015-ös darabja Magyarországon másodszor, Tatabányán kerül műsorra.