A Studio11 hosszú pályafutása alatt a legnagyobb előadóművészekkel dolgozhatott együtt. Sokuk pályája, már a kezdetektől összefonódott, szorosan kapcsolódott az együtteshez. Az egyik ilyen művész egy csodálatos énekes - Szulák Andrea, aki már egész fiatalon megcsillantotta rendkívüli tehetségét a rádió könnyűzenei stúdióiban.
Szeretve mind a vérpadig – akár ez is lehetne a címe Umberto Giordano operájának, amelyben nagy történelmi tablót, a halállal is dacoló szerelmet, s nem mellesleg három ragyogó főszerepet egyaránt lelhetünk.
Szeretve mind a vérpadig – akár ez is lehetne a címe Umberto Giordano operájának, amelyben nagy történelmi tablót, a halállal is dacoló szerelmet, s nem mellesleg három ragyogó főszerepet egyaránt lelhetünk.
A Zeneakadémia hallgatóiból alakult Mikrokozmosz Trió már több mint két éve koncertezik, előadásukban most három ritkán játszott művet hallhatunk. Leoš Janáček morva zeneszerző sok tekintetben megelőzte a korát. Életpályája több ponton is rokonságot mutat Bartókéval – bár Janáček majdnem két generációval idősebb volt –: zenéjében jelentős szerep jut a morva népzenei elemeknek, melyek egyre elhomályosodó tonalitással párosulnak
A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra.
Kodály Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolata szoros és meghatározó volt, mind Kodály életére, mind a Zeneakadémia fejlődésére nézve. Kodály a Zeneakadémián tanult, ahol Hans Koessler volt a zeneszerzéstanára. 1907-től kezdve közel öt évtizeden át tanított egykori alma materében többek között zeneelméletet, zeneszerzést, illetve népzenét. Kodály rövid ideig a Zeneakadémia aligazgatója,
Két trombita egyszerre: ez valóságos ünnep! Boldoczki Gábor és Szergej Nakarjakov december közepén a legjobbkor érkezik hangzó ajándékával: előleggel a közelgő karácsony fényéből.
A Zeneakadémia hallgatóiból alakult trió minden ízében romantikus repertoárt tűzött műsorára. A koncert első felében két olyan alkotást hallhat a közönség, amelyet szerzőjük harmincesztendős korában írt. Schubert halála előtt egy évvel komponálta az Esz-dúr notturnót, mely feltehetően eredetileg a B-dúr zongoratrió lassú tétele volt, de abban a szerző a kiadó kérésére a ma ismert lassú tételre cserélte.
Mi lehetne szebb hangzó ajándék egy héttel karácsony előtt, mint egy Magyarországon ismeretlen, háromrészes oratórium, amely éppen Jézus életének kevéssé taglalt szakaszáról, a Megváltó gyermekkoráról szól?
„A francia klasszikusok közül legjobban Couperin felel meg temperamentumomnak” – nyilatkozta Ravel 1924-ben. A francia barokk zene emléke előtt hódoló zongoraműve, a Le tombeau du Couperin 1914 ás 1917 között született, zenekari átirata pedig 1919-ben. A kompozíció meglepően hamar eljutott Magyarországra, először 1922-ben, a Svéd Királyi Balett vendégjátéknak zenéjeként szólalt meg, az eredeti zongoraaverzió pedig éppen 100 éve, 1925-ben.
Ha karácsony és zene, akkor Diótörő! A szeretet ünnepéhez hangulatos története révén ezer szállal kötődő utolsó Csajkovszkij-balett librettója a német romantika nagy írója, E.T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült, koreográfiáját a nagyszerű francia balettmester, Marius Petipa készítette.
Ne hagyja ki ezt az egyedülálló koncertet, ahol az olasz zeneszerző, Antonio Vivaldi halhatatlan műve, a Négy évszak csendül fel. Ez a különleges este egy vonósnégyes előadásában elrepíti a hallgatóságot Vivaldi zenei varázslatába.
Különleges, látványos koncerttel várja Vigh Andrea és a Jakobi Koncert Kft. a zenerajongókat a Karácsonyi Koncertre, amely 1999 óta évente a karácsonyi ünnepeket megelőző napokban kerül megrendezésre a Zeneakadémia Nagytermében.
Ha karácsony és zene, akkor Diótörő! A szeretet ünnepéhez hangulatos története révén ezer szállal kötődő utolsó Csajkovszkij-balett librettója a német romantika nagy írója, E.T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje alapján készült, koreográfiáját a nagyszerű francia balettmester, Marius Petipa készítette.
A Maliból Kanadába költözött Soutoungoumba Diarra, azaz Djely Tapa eredetileg azért váltott országot, hogy repüléstudományt tanuljon, de hamar nyilvánvaló lett számára, hogy nem menekülhet a családi hagyományoktól, és folytatta a gyerekkora óta gyakorolt zenélést.