A IX. szimfóniát nem túlzás az európai zene legjelentősebb remekművének jellemezni, amely végigkísérte nagy veszteségeinket és győzelmeinket: a wagneri összművészet egyik ihletforrása, a szabadság himnusza, sokak számára a berlini fal leomlásának kísérőzenéje. Egyesek egy öntörvényű zseni megnyilatkozását, mások a közös szellem erejét hallják benne. Az első hangok a „semmiből teremtés” mágikus aktusát, az utolsó ütemek a mindenség önfeledt ünnepélyét jelenítik meg.
Hányféle jelentést rejthet magában egy műfajnév, a szvit? A Nemzeti Filharmonikus Zenekar Lukács bérletének harmadik hangversenyén elgondolkozhat ezen a zenehallgató.
A fagott, amelynek hangterjedelme jóval túlnyúlik három oktávon, és a legváltozatosabb színekre képes, mély fekvése ellenére már a barokk korban is kedvelt concertáló hangszer volt. Händelt is megihlette, Mozart pedig 1774-ben, tizennyolc évesen írta meg azt a fagottversenyt, amely azóta is a repertoár pótolhatatlan darabja. A cseh romantikus mester, Bedřich Smetana operájából készült szvit, valamint Wagner meglepetésnek szánt karácsonyi ajándéka, a feleségének és gyermekének írt Siegfried-idill is elhangzik a koncerten.
A klarinét egyike a zenekar legvirtuózabb hangszereinek: a mély tartományban búg, a magasban visít, gyors futamokra és széles dinamikára képes. Főként, ha kettő van belőle, mint Mendelssohn derűs koncertdarabjában! A koncerten felcsendül még Grieg kísérőzenéjénének részletei a Peer Gynt című drámához. Ezen az ifjúsági koncerten ismét egy ígéretes tehetségé lesz a karmesteri pódium: Sugár Nátán nem mellesleg a Bécsi Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségeinek osztályának zongorista növendéke.
A klarinét egyike a zenekar legvirtuózabb hangszereinek: a mély tartományban búg, a magasban visít, gyors futamokra és széles dinamikára képes. Főként, ha kettő van belőle, mint Mendelssohn derűs koncertdarabjában! A koncerten felcsendül még Grieg kísérőzenéjénének részletei a Peer Gynt című drámához. Ezen az ifjúsági koncerten ismét egy ígéretes tehetségé lesz a karmesteri pódium: Sugár Nátán nem mellesleg a Bécsi Zeneművészeti Egyetem különleges tehetségeinek osztályának zongorista növendéke.
A Haydnnal Bécsben című előadásokban Bősze Ádám megőrzi a Haydnnal Londonban és a Haydnnal Párizsban sorozatokban tőle megismert közelítésmódot: úgy mutatja be Joseph Haydn zenéjét, hogy segíti a hallgatóságot belehelyezkedni abba a környezetbe, amely a zeneszerzőt körülvette. Nem zenei elemzések, hanem társadalom- és művelődéstörténeti vizsgálódások nyomán mutatja be azt a hihetetlenül gazdag világot, amelynek egyik legragyogóbb jelensége Joseph Haydn muzsikája volt.
François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.