Szólhat-e aktuálpolitikáról egy szerelmi duett? Politizálásnak tekinthető-e egyáltalán, ha valaki a világ végéről énekel? És ha ketten énekelnek róla? Lady Gaga és Bruno Mars duettje kapcsán ezek éppoly fontos kérdések, mint az, hogy a dal – amely 2024. augusztusi megjelenése után fél évvel elérte a 2 milliárd (!) meghallgatást a Spotify-on – miért és hogyan kapcsolódik a hetvenes évek zenei világához, illetve általában a napjainkra jellemző retro-hullámhoz.
Újdonság, virtuozitás és örök klasszikus – ezzel az összeállítással kezdődik a Filharmónia Magyarország 2025/2026-os évadának kecskeméti koncertsorozata a zene világnapján.
Ismert és kevésbé ismert slágerek hangzanak el a 60-as, 70-es évekből, olyan dalok, melyeket lenyűgöző hangú előadók – mint például Máté Péter, Cserháti Zsuzsa vagy Kovács Kati - már megszerettettek a közönséggel, de mégis – bár gyönyörű melódiák - elsősorban a szöveg miatt válnak, az érzés hiteles közvetítőjévé...
A Benczúr Házban bemutatásra kerülő előadásban Nádasi Erika előadásában nemcsak Edith Piaf leghíresebb dalait hallhatjuk, hanem Edith Piaf drámai fordulatokkal teli életének történetébe is bepillantást kapunk egy órában.
Földes László Hobo idén év elején ünnepelte 80. születésnapját. A jeles jubileum kapcsán zenekarával országos turnéra indul, amely keretében egy közös ünneplésre hívja országszerte közönségét.
A csembalóművész ebből az alkalomból Johann Sebastian Bach két versenyműve mellett Georg Anton Benda egy ritkán hallható concertóját és Joseph Haydn legtöbbször zongorán játszott D-dúr billentyűs versenyét tűzi műsorára, egy kis kamaraegyüttes társaságában.
18 megjelent lemez után először egész estés filmkoncertet forgattak a művésznővel. A „Csirbiri” koncerten a filmkoncert zenei anyagából hallható válogatás, amely csokorba fogja Halász Judit egyedülálló pályafutásának legnépszerűbb alkotásait.
Mi lehetne szebb hangzó ajándék egy héttel karácsony előtt, mint egy Magyarországon ismeretlen, háromrészes oratórium, amely éppen Jézus életének kevéssé taglalt szakaszáról, a Megváltó gyermekkoráról szól?
150 éve, 1875. november 14-én indult el az első tanév a Zeneakadémián. A jeles napról megemlékező hangverseny műsorában az intézmény néhány kiváló tanárának műve hangzik el.
Camille Saint-Saëns: III. c-moll szimfónia op.78 (Harmath Dénes – orgona)
I Adagio - Allegro moderato, II. Allegro moderato - Presto
--
Carl Orff: Carmina Burana
A hazai világzenei szcéna egyik színfoltjának számító Los Orangutanes Día de los Muertos című műsora a mexikói halottak napjának mágikus világát idézi meg, ahol a zene és az életöröm összefonódik az emlékezéssel.
Hogy operába, één?? Üljek a szűk nyikorgós széken tízezerért öt órán keresztül várva, hogy a kövér nő végre tényleg meghaljon? Na neem! A Zenegyűlölő visszatér és ezúttal az operába (nem) látogat el.
A Magyarul Szeretjük Zenekar megalakulása előtt már megszámlálhatatlan közös zenei kalanddal a tagok háta mögött, hol tévé műsorok, hol show műsorok, vetélkedők, fesztiválok, hol nagykoncertek színpadán működött együtt kivételes kohézióban. A közös nevező, a mindenkori magyar zene szeretete lett...
A Semmi komoly-sorozat új bemutatójában szerelmes, féltékeny, ünneplő vagy épp elmélázó dallamok felelgetnek egymásnak - a madrigáloktól a Love me do-ig. Koncert után szimfonikus karaoke.
Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.