Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.
Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).
Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.
Az évad hamisítatlan presztízsprodukciójának ígérkezik az új Trisztán és Izolda: Yannick Nèzet-Séguin főzeneigazgatói vezényletével, valamint Lise Davidsen és Michael Spyres kettős címszereplésével.
Ne hagyja ki a gyönyörű zene felejthetetlen estjét, amelyen a világ egyik legkiválóbb zongoristája és zeneszerzője, Ludovico Einaudi dallamai csendülnek fel egy briliáns cseh zongorista előadásában.
Műfajok találkozása! Mit mondhat Mozartról egy jazz-zongorista?... Mennyire szabad a zene, a zenész és Ön, kedves közönség? Szabad a játék? Nem kell aggódni, jó móka lesz! Semmi komoly.
J.-B. Lully: Marche Pour la Cérémonie des Turcs (4’)
J. Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052 (24’)
***
D. Buxtehude: c-moll Passacaglia, BuxWV 161 (Bánfalvi Zoltán átirata) (8’)
F. Durante: Miserere c-mollban (6’)
C. Ph. E. Bach: D-dúr szimfónia, H. 663 Wq. 183/1 (11’)
G. F. Händel: Vízizene – részletek (10’)
J.-B. Lully: Marche Pour la Cérémonie des Turcs 4’
J. S. Bach: d-moll zongoraverseny, BWV 1052 24’
***
D. Buxtehude: c-moll Passacaglia, BuxWV 161 (Bánfalvi Zoltán átirata) 8’
F. Durante: Miserere c-mollban 6’
C. Ph. E. Bach: D-dúr szimfónia, H. 663 Wq. 183/1 11’
G. F. Händel: Vízizene – részletek 10’
J.-B. Lully: Marche Pour la Cérémonie des Turcs 4’
D. Buxtehude: c-moll Passacaglia, BuxWV 161 (Bánfalvi Zoltán átirata) 8’
F. Durante: Miserere c-mollban 6’
C. Ph. E. Bach: D-dúr szimfónia, H. 663 Wq. 183/1 11’
G. F. Händel: Vízizene – részletek 10’
Fejérvári Zoltántól legendás Bach-játéka mellett a csillogó Britten-mű szólóját és Janaček Capricciójának csak a bal kezet használó zongoraszólamát is hallhatjuk!
BACH / BEETHOVEN / STRAVINSKY // Tetzlaff / Keller
J. S. BACH: Contrapunctus XIX (A fúga művészetéből, Luciano Berio feldolgozásában)
BEETHOVEN : D-dúr hegedűverseny, op. 61
J. S. BACH: Két prelúdium és fúga a Das Wohltemperierte Klavierből (Stravinsky feldolgozásában)
STRAVINSKY: Tavaszi áldozat
Éld át a legnagyobb rockslágerek varázsát egy különleges estén, ahol a legendás dallamok vonósnégyes előadásában, több száz gyertya fényénél csendülnek fel.
Az énekes-zongorista Mózes Tamara és a billentyűs-zeneszerző Kaltenecker Zsolt alkotta formáció egyedülálló módon ötvözi a jazzt, a popot, a rockot, az elektronikus hangzásokat, a progresszív elemeket és az improvizációt.
A hat alkalomból álló szólócselló-koncertsorozat Johann Sebastian Bach szvitjei köré szerveződik. A sorozat legfőbb kuriózuma, hogy a csellószvitek mellett az eredetileg billentyűs hangszerre komponált francia szvitek is elhangzanak, amelyeket Zétényi Tamás és Dargay Marcell közösen írt át csellóra.
Mozart d-moll Kyriéje ritkaság, ahogyan különlegesség a Thamos, Egyiptom királya című kísérőzene is, amelyet a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének negyedik estjén a belőle készült hangszeres szvit képvisel.
Rendhagyó, nagycsütörtöki virrasztó-koncertet ad a StEFREM az ISON-ban, ahol Krisztus szenvedését különböző aspektusokból megmutató repertoárt elevenítenek meg.
Éld át a legnagyobb rock slágerek varázsát egy különleges estén, ahol a legendás dallamok vonósnégyes előadásában, több száz gyertya fényénél csendülnek fel.