Mozi

Filmmaratonra hangolva – Klasszikusok a vásznon

Filmmaratonra hangolva – Klasszikusok a vásznon

Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.

Pablo Picasso minden idők egyik legnagyobb művésze. De hogyan lett az?

Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.

A londoni Nemzeti Galéria a világ egyik legnagyobb képtára. Tele van remekművekkel, a történetek, egyben a történelem kifogyhatatlan forrása. De kinek a történeteit is meséli el? Melyik műalkotásnak van a legnagyobb hatása és kire? A művészet ereje abban rejlik, hogy mindenkihez szól, függetlenül művészettörténeti ismereteitől, társadalmi hátterétől, vallásától.

Milos Forman filmje elsöprő siker volt a maga idején. És nem csak a nyolc Oscar-díjról van szó.

Don Juan halhatatlan. A „sevillai szédelgő” története valamikor a 14. században indult világhódító útjára, négy évszázada nemesült drámává Tirso de Molina keze alatt, Molière-től Puskinig több tucat jeles szerző feldolgozta, de számunkra Don Giovanniként vált ellenállhatatlan hódítóvá – Mozart operája nyomán.

Carlos Saura nem kimondottan „operás” rendező, bár 1983-ban megrendezte a Carment. Flamencósan. És ez így van rendjén, hiszen Saura a mindennél valamivel többet tud a flamencóról. (De tangóban is erős.)

Az elmúlt pár év legjobb magyar alkotásaival várunk minden friss levegőre vágyó filmszeretőt Budapest szívében, egy csodaszép, panorámás, kutyabarát helyszínen. 

„Rock n’ Roll? It will be gone by june” azaz „Júniusra elmúlik” – írta 1955-ben a Variety Magazine. Ez a jóslat nem jött be. Van ilyen.