Nourt nemrég vették fel ápolónőnek abba a vegyi üzembe, ahol az apja, szakszervezeti képviselő és régóta a vállalat fontos oszlopa. Miközben a gyárban egészségügyi ellenőrzés folyik, egy újságíró a hulladékgazdálkodás után nyomoz. A két fiatal nő fokozatosan rájön, hogy ez a gyár, a helyi gazdaság egyik alappillére, számos titkot rejteget. Nournak választania kell: a szennyező kibocsátásokról szóló hazugságokról, a hamisított orvosi feljegyzésekről és az eltitkolt balesetekről hallgasson vagy árulja el apját, hogy kiderüljön az igazság.
Az EXHIBITION ON SCREEN sorozat filmjében egy olyan tárlatra léphetnek be a nézők, amelynek köszönhetően Hieronymus Bosch művei a világ számos pontjáról visszatértek hollandiai szülővárosába.
Szeptembertől folytatódik különleges filmklubunk, amely táncműveket, illetve táncról szóló dokumentum- és játékfilmeket mutat be. A vetítések előtt Fuchs Lívia tánctörténész tart bevezetőt, illetve a vetítések után alkalmanként táncművészekkel beszélgetünk.
200 évvel megnyitása és egy évszázaddal az első Van Gogh-művek megszerzése után a National Gallery az Egyesült Királyság eddigi legnagyobb Van Gogh-kiállításának ad otthont.
Igaz, hogy sírva vígad a magyar, hogy az angoloknak fanyar humora van, az olaszok sosem szomorúak, a svédek meg nem értik a tréfát? Ennek most utánajárunk és eloszlatjuk a tévhiteket, felfedezzük a humor árnyalatait és dimenzióit. A Barakk - a legvidámabb filmklub megvizsgálja, miként képezi le egy társadalom állapotát a humora és mit mond el rólunk az, hogy mit tartunk viccesnek. Ismert és kevésbé ismert filmalkotások segítségével Artner Sisso válogatásában és kommentárjaival.
Az Árva 1957 tavaszán, Budapesten játszódik. Az elbukott forradalom után a magyar társadalom nagy része a megtorlásoknak, a forradalmárok és ellenállók eltűnésének, a reménytelenségnek köszönhetően behódolt, és elkezdődött a több mint három évtizedig tartó Kádár-korszak. A 12 éves Andort édesanyja egyedül neveli, a fiú még bízik benne, hogy a háborúban eltűnt édesapja vissza fog térni.
Minden Rembrandt-kiállítást nagy várakozás előz meg, de a most bemutatandó tárlat, mely a londoni National Gallery és az amszterdami Rijksmuseum közreműködésével jött létre, felülmúlja az eddigieket.
Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.