Volt idő, amikor a magyar fiatalság az Illés, a Metró, az Olympia, az Omega és Tolcsvayék számaiért rajongott, de a magyar beatmozgalomnak nemcsak lelkes hívei, hanem elszánt ellenzői is voltak. Kovács András filmrendező 1969-es filmjében feltárta a jelenséget, megszólaltatva mindkét felet, s nem utolsósorban a zenekarokat és tagjaikat is.
Az Alpok festői szépségű, csendes falujában, Vermiglióban keres menedéket a második világháború elől bújkáló szicíliai katona, Pietro. Megérkezése felforgatja az egyébként zárt közösség, különösen a helyi tanító családjának mindennapjait. A családfőnek határozott elképzelései vannak lányai jövőjéről, de Pietro megjelenése ezzel ellentétes láncreakciót indít el. A legidősebb lány, Lucia, beleszeret a múltját titkoló fiúba.
Szeptembertől folytatódik különleges filmklubunk, amely táncműveket, illetve táncról szóló dokumentum- és játékfilmeket mutat be. A vetítések előtt Fuchs Lívia tánctörténész tart bevezetőt, illetve a vetítések után alkalmanként táncművészekkel beszélgetünk.
Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak.
Enyedi Ildikó, az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezőjének új filmje a Csendes barát, amely érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között. Egy idős fa áll egy botanikus kert közepén.
Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.
Volt, ugye, a Diploma előtt (1967), ez meg itt az érettségi utáni pillanat. Egyéjszakás történet 1962-ből. George Lucas második filmje, amelyet öt Oscar-díjra is jelöltek, beleértve a legjobb film, rendezés és forgatókönyv díját is. Különleges road movie ez, ugyanis fiatal hősei nem jutnak ki az országútra – a városban cirkálnak.
A kert a modern festészet fontos témája, ihlető forrása. A londoni Royal Academy of Arts 2016-os kiállítása mintegy 120 remekmű segítségével mutatja be e közkedvelt motívum szerepét, alakváltozásait az 1860-as évektől az 1920-as évekig, az impresszionizmustól az avantgárdig.
Az oxfordi Ashmolean múzeum jelentékeny időszaki tárlata adta az ötletet, hogy a Tokió művészete című Exhibition on Screen epizódban bemutassuk a 400 éves Tokió hihetetlenül gazdag kultúráját: Hokuszai és Hiroshige finom fametszeteitől kezdve a pop art stílusú plakátokon, a kortárs fotóművészeten, a mangán, a filmművészeten át egészen a napjainkban, az utcán készülő műalkotásokig.
A világhírűvé vált tinédzser klímaaktivista, Greta Thunberg útja az egyszemélyes iskolai sztrájktól az ENSZ klímacsúcsig. Milyen az az újságok címlapjain nem látható Greta Thunberg, aki 15-16 évesen vezetőket megszégyenítő bátorsággal és egyenességgel beszél politikusokkal, miközben egy csendes, szégyenlős, a kortársai közé beilleszkedni nem tudó kamaszlány?
A nem túl távoli jövőben egy magányos kislány, Iris egy különös szivárványra lesz figyelmes, amelyet egy égen átsuhanó, színes köpenybe öltözött alak rajzol az égre. Arco, az égből pottyant fiú az évezred végéről érkezett, egy felhők fölé épült városból, egy félresikerült időutazás következtében. Iris menedéket nyújt a fiúnak, és mindent megtesz, hogy segítsen neki visszajutni a saját idejébe.
A londoni Nemzeti Galéria a világ egyik legnagyobb képtára. Tele van remekművekkel, a történetek, egyben a történelem kifogyhatatlan forrása. De kinek a történeteit is meséli el? Melyik műalkotásnak van a legnagyobb hatása és kire? A művészet ereje abban rejlik, hogy mindenkihez szól, függetlenül művészettörténeti ismereteitől, társadalmi hátterétől, vallásától.
Alpha, a problémás 13 éves lány (Mélissa Boros) egyedülálló édesanyjával (Golshifteh Farahani) él. Amikor az egyik nap Alpha tetoválással a karján megy haza az iskolából, az egész világuk összeomlik, felszínre hozva a legmélyebb ellentéteket és félelmeket.
Ruxandra Gubernat román filmje három középiskolás tinédzser életét követi nyomon: történetük a koronavírus-járvány miatt meghirdetett lezárások alatt kezdődik, és utána ér véget. Mindhárman azt latolgatják, hogy az iskola után elhagyják Romániát, de a pandémia felborítja terveiket.
Először jött a mikrobarázda, aztán a „nagylemez”, az album, a bakelit, amit ma inkább vinyl néven jegyzünk. (Rendszerint 12 coll, 33 1/3 sebesség – és akár 50 percnyi zene.) Elég jó hordozója lehet akár egy komplett rockoperának is.
Martin Scorsese – Woody Allenhez hasonlóan – New York szenvedelmes szerelmese. Kétségtelen, hogy Scorsese nem ugyanazt a várost látja. Az ő városa piszkosabb, zaklatottabb, és kicsit több benne a bűn és a bűnöző. Scorsese otthonosan közlekedik Little Italyben, Alsó-Manhattanben. A New York, New York viszont világosan mutatja, hogy mindketten jazzrajongók.