Van valahol a világ kellős közepén egy csendes kis völgy. A völgyben egy tó, a tó partján egy picike falu. A települést Hoppifalvának hívják, ugyanis itt élnek és dolgoznak a hoppik. Sürögnek-forognak, faragnak-festenek, táncolnak, viccelnek, lakomáznak, ünnepelnek. A hoppiknak az a dolga, hogy a hétköznapok mellett ünnepek is legyenek a világon.
Egy éjszaka, három történet Memphisben. Három nézőpontból. Jim Jarmusch kitalált ehhez a filmhez egy végtelenül izgalmas történetmesélést. (Későbbi filmjeiben is gyakran választja a mesemondás szokatlan formáit.) Ráadásul ezt csak a második történetben leplezi le. Innen kezdve viszont másként nézzük a filmet. Gonosz egy trükk, mert arra késztet bennünket, hogy sokkal alaposabban figyeljünk a részletekre, az apró jelekre.
Enyedi Ildikó, az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezőjének új filmje a Csendes barát, amely érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között. Egy idős fa áll egy botanikus kert közepén.
Lars von Trier 2000-ben már túllép a Dogme 95 mozgalom keretein, és ezzel rögtön el is nyeri Cannes-ban az Arany Pálmát. Az elismerés nem meglepő, ugyanis a Táncos a sötétben tele van merész húzásokkal.
Óvilági füllel nem egyszerű eligazodni a countryzene világában. Még meghatározni sem könnyű, mert hogyan is jön össze Johnny Cash, Bob Dylan, Nick Cave és Taylor Swift? A műfajnak ezer ága van. Mindenesetre egy 1925-ben Nashville-ben bejegyzett rádióadó, a Grand Ole Opry működésétől számítjuk a countryzene történetét.
2024-ben ismét fellépett a Müpában az Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra nevű formáció. Nagy buli volt. Folkpunk? Balkáni mulatós? Hagyjuk a kategóriákat! Kusturica a filmjeiben roppant következetesen építkezik a zenével. (Olykor slágerré is fajulnak a dalok.)
Martin Scorsese – Woody Allenhez hasonlóan – New York szenvedelmes szerelmese. Kétségtelen, hogy Scorsese nem ugyanazt a várost látja. Az ő városa piszkosabb, zaklatottabb, és kicsit több benne a bűn és a bűnöző. Scorsese otthonosan közlekedik Little Italyben, Alsó-Manhattanben. A New York, New York viszont világosan mutatja, hogy mindketten jazzrajongók.
A történet egy bankrablót, Ankert követi, aki frissen szabadul a börtönből, és a zsákmányért indul. Egyedül a bátyja, Manfred tudja, hol van a pénz elásva, aki mentális betegségben szenved, és már nem emlékszik rá, hol is van.
Az Alhambra – a legjobb állapotban fennmaradt középkori muzulmán palotaváros – Naszrid-dinasztia kori építői olyan igényesek voltak, hogy technikájuk egy részét egészen a fraktálgeometria feltalálásáig nem tudták teljesen megmagyarázni. Mivel szinte az összes levéltári anyag megsemmisült, tervezési elveiket jószerével csak deduktív módszerekkel ismerhetjük meg.
Nem csoda, hogy Mátyás királyt Magyarország legnépszerűbb királyaként emlegetik. Álruhába bújva vegyült el az emberek között, hogy személyesen találkozzon alattvalóival, és így tegyen igazságot közöttük.
A belépést kivételesen engedélyezzük rizs, gyertya, újság vagy vécépapír hiányában is. Sőt, még a Rocky Horror Show kultusza ápolóinak körében népszerű jelmezektől is eltekintünk. A film alapjául szolgáló musical már 1973-ban a színházban kultusszá vált. Paródiával van dolgunk, amely a sci-fi és horrorfilmekből táplálkozik.
A hetvenes évek végén lelkesedésre adott okot, hogy egy új – ízig-vérig magyar – műfaj jelent meg a mozikban: az eastern (Talpuk alatt fütyül a szél, Rosszemberek). Rendezőjük, Szomjas György azonban a kritikai siker ellenére 1981-es filmjében egészen más irányba indult el.
A Royal Ballet ragyogó A diótörő produkcióját Peter Wright alkotta meg 1984-ben Lev Ivanov eredeti koreográfiája alapján, és bátran kijelenthetjük, azóta is Európa-szerte a legkedveltebb balett-előadások egyike. Csajkovszkij tündöklő muzsikája, a káprázatos jelmezek és díszletek és a Royal Ballet magával ragadó tánca minden korosztály számára igazi karácsonyi élménnyé teszik az előadást.
Ralph Bakshi nevét valószínűleg nem sokan ismerik, pedig a hetvenes évek elején még botrányt is kavart két animációs filmjével (Fritz, a macska; Heavy Traffic), amelyeket már-már felnőttfilmként emlegettek.
Toldi Miklós, az indulatkezelési problémákkal küszködő siheder meggondolatlanul gyilkosságot követ el. Bujdosni kényszerül. Budának veszi az irányt, hogy vitézségével elkápráztassa a királyt, így nyerve kegyelmet és lovagi rangot.
Az impresszionisták a művészettörténet legnépszerűbb csoportja – évente milliók özönlenek az Orsay-ba és a Washingtoni Nemzeti Galériába, hogy megcsodálják remekműveiket.