Egy éjszaka, három történet Memphisben. Három nézőpontból. Jim Jarmusch kitalált ehhez a filmhez egy végtelenül izgalmas történetmesélést. (Későbbi filmjeiben is gyakran választja a mesemondás szokatlan formáit.) Ráadásul ezt csak a második történetben leplezi le. Innen kezdve viszont másként nézzük a filmet. Gonosz egy trükk, mert arra késztet bennünket, hogy sokkal alaposabban figyeljünk a részletekre, az apró jelekre.
A film a valóságból inspirálódó fiktív cselekményének középpontjába egy magyar orvosnőt helyez. A történet során párhuzamosan fut és összefonódik a magyar katonák önfeláldozó küzdelmének szála a háborús városból kijutni próbálók elkeseredett menekülésével. A fináléban az apokalipszisbe süllyedő repülőtéren nincs már törvény, nincs rend - a magyar katonák kitartása, hősiessége és embersége dönt életről és halálról.
A bátor nyúl rendőrnő, Judy Hopps, és barátja, a róka Nick Wilde ismét összefognak, hogy megoldjanak egy új ügyet – pályafutásuk legveszélyesebb és legösszetettebb esetét.
Martin Scorsese – Woody Allenhez hasonlóan – New York szenvedelmes szerelmese. Kétségtelen, hogy Scorsese nem ugyanazt a várost látja. Az ő városa piszkosabb, zaklatottabb, és kicsit több benne a bűn és a bűnöző. Scorsese otthonosan közlekedik Little Italyben, Alsó-Manhattanben. A New York, New York viszont világosan mutatja, hogy mindketten jazzrajongók.
Igaz, hogy sírva vígad a magyar, hogy az angoloknak fanyar humora van, az olaszok sosem szomorúak, a svédek meg nem értik a tréfát? Ennek most utánajárunk és eloszlatjuk a tévhiteket, felfedezzük a humor árnyalatait és dimenzióit. A Barakk - a legvidámabb filmklub megvizsgálja, miként képezi le egy társadalom állapotát a humora és mit mond el rólunk az, hogy mit tartunk viccesnek. Ismert és kevésbé ismert filmalkotások segítségével Artner Sisso válogatásában és kommentárjaival.
Az impresszionisták a művészettörténet legnépszerűbb csoportja – évente milliók özönlenek az Orsay-ba és a Washingtoni Nemzeti Galériába, hogy megcsodálják remekműveiket.