Enyedi Ildikó, az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezőjének új filmje a Csendes barát, amely érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között. Egy idős fa áll egy botanikus kert közepén.
Először jött a mikrobarázda, aztán a „nagylemez”, az album, a bakelit, amit ma inkább vinyl néven jegyzünk. (Rendszerint 12 coll, 33 1/3 sebesség – és akár 50 percnyi zene.) Elég jó hordozója lehet akár egy komplett rockoperának is.
A Royal Ballet ragyogó A diótörő produkcióját Peter Wright alkotta meg 1984-ben Lev Ivanov eredeti koreográfiája alapján, és bátran kijelenthetjük, azóta is Európa-szerte a legkedveltebb balett-előadások egyike. Csajkovszkij tündöklő muzsikája, a káprázatos jelmezek és díszletek és a Royal Ballet magával ragadó tánca minden korosztály számára igazi karácsonyi élménnyé teszik az előadást.
Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak.
Az Egykutya feszült, fordulatos, mégis mélyreható történet: négy régi barát találkozik benne hosszú idő után újra, hogy megfejtsék múltjuk közös titkát. Az egyetlen – nemcsak a szó szoros értelmében – viharos éjszakán játszódó történet szereplői Bakonyi Alexandra, Döbrösi Laura, Tenki Dalma és Tóth Károly.
Van valahol a világ kellős közepén egy csendes kis völgy. A völgyben egy tó, a tó partján egy picike falu. A települést Hoppifalvának hívják, ugyanis itt élnek és dolgoznak a hoppik. Sürögnek-forognak, faragnak-festenek, táncolnak, viccelnek, lakomáznak, ünnepelnek. A hoppiknak az a dolga, hogy a hétköznapok mellett ünnepek is legyenek a világon.
Egy testvérpár, Bianka és Milán Budapesten élnek, de hosszú évek után hazamennek vidékre karácsonyozni, hogy újra találkozzanak a gyerekkori barátaikkal, az első szerelmeikkel. Buliznak. Nagyon sokat isznak. Semmi sem olyan, mint régen. Pedig de jó lenne, nem? A testvérpár szemén keresztül magyar vidéki sorsokkal találkozunk.
Az amszterdami Rijksmuseum a történelem legátfogóbb Vermeer kiállítását hozta tető alá: 35, a világban szétszórt, ismert munkájából 28-at felsorakoztat.