Színház

Szcenikus kantáta eredeti nyelveken, magyar és angol felirattal

Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.

SZEREPLŐK Kristóf: Szabó Kimmel Tamás Gyöngyi: Fodor Annamária Dr. Sánta Marietta: Roszik Hella Fácska Richárd: Fáncsik Roland Borbála: Messaoudi Emina Sashegyi Bernát: Szabó Zoltán Apollonia Von Höllenthal: Rezes Judit Magnus Oberon Marsallsky: Takács Géza Frau Puch: Jankovics Péter Sofia Begemotti: Enyedi Éva A Marsall (Stefánka László): Gálvölgyi János Zongora: Kéménczy Antal ALKOTÓK Zene: Sickratman (Paizs Miklós), továbbá Bartók és Prokofjev művei alapján Kéménczy Antal Dramaturg: Enyedi Éva Jelmez: Benedek Mari Díszlet: Khell Zsolt Kellék: Gergely-Farnos Lilla Hang: Belényesi Zoltán Fény: Varga Laca Technikai munkatárs: Berecz Csaba A rendező munkatársai: Hornyák Dóra, Nagy Krisztina Produkciós munkatárs: Jékely Anna Írta és rendezte: Pintér Béla

Egy valaha szebb napokat látott producer és egy ravasz könyvelő a világ legrosszabb színdarabjából akarnak nagy pénzt csinálni...

Nemes Nagy Ágnes-Novák János: Bors néni 4–8 éveseknek

A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban volt.

Rádiós, a fiatal tudós a számítógépe tökéletesítésén dolgozik a padláson. Ide érkezik meg négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg és Lámpás – az igazi hősök, akiket kihagytak a mesékből. Itt szeretnének találkozni a Révésszel, aki elviszi őket egy távoli csillagra, az „örökre szépek” bolygójára, ahol végre otthonra lelhetnek..

A vígjáték nem más, mint az optimizmus színpadi megjelenítése.

A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák szemszögéből írta meg a cselekményt. Itt minden és mindenki "libából" van. A szereplők a darab igényei szerint változnak libából emberré. A főliba - Galibának hívják - a cselekmény mozgatója és még a díszletet is egy liba "alakítja".

Ezen a Padláson "Ég és Föld között" minden megtörténhet, akárcsak a mesékben. Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények...

Dumaszínház est

Brunhilde Pomsel 1933-ban lépett be a Nemzetiszocialista Pártba. Nem elvi meggyőződésből, kizárólag a karrierje érdekében. A Propagandaminisztériumhoz került, Joseph Goebbels titkárnője lett.