Eredeti dalokból, személyes történetekből és nyilvánosan soha nem látott filmrészletekből összeáll egy egyedülálló szerzőpáros alkotói világa… Cseh Tamás és Bereményi Géza közös életműve nyílik meg a nagyközönség előtt Rakonczai Viktor zenei vezetésével és a Thália Színház egyedülálló technikai lehetőségeivel – amely a speciális LED-falaknak, az élőzenekarnak és a Thália Színház színművészeinek köszönhetően egyszerre ad színházi, nagykoncerti és vizuális élményt.
Mese a gonosz Uraságról, és a furfangos libapásztorról. Ha az Uraság ver: „Róvja fel a' kapu fél fájára, hogy el ne felejtse: Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!”
A Mesekocsi Színház előadás.
Kedvenc hősünk unatkozik. Éghajlat változásra van szüksége. Unja a prágai tavaszt, a
nyarat, nem lelkesítik a barátai, mígnem döntés születik. Irány a földgömb. Azaz a föld más éghajlatú tájai. Az
utazásból sem csinál gondot, túr-fúr, mígnem kilyukad számtalan új helyszínen. Az ausztrál kontinensen
megismeri a tüskés egeret, Amerikában, Ázsiában, de még Grönlandon is találkozik furábbnál furább
élőlényekkel, mire ráeszmél, hogy a hazai barátai az igaziak és tulajdonképpen nincs is semmi probléma a tarka
cseh legelőkkel, a bohém tavaszi szellővel, így hát marad ő európai vakond.
Háy János saját, rendhagyó írói világába helyezte Jézus történetét, amelyet a Színház-, és Filmművészeti egyetem ötödéves hallgatói vittek színpadra bábok, valamint zenészkollégáik közreműködésével.
„Majd, ha a gyerekek felnőttek.” „Ha útjukra indítottuk őket, minden álmunkat valóra váltjuk.” Ismerős tervek, szép haladékok sokaknak. De mi van, ha végül elmarad a várva várt nagy élet? Mi van, ha az új korszakot az egyik egész máshogy képzeli, mint a másik?
A Szultán szereti a meséket. De azért nem mindegyiket! Egy kíváncsi török leány rá akarja venni a palota tömlöcéből frissen szabadult öregembert, hogy mondja el, milyen históriával bőszítette fel a császárt. Ha Ti is hallani akarjátok a mesés Kelet tiltott történetét, kérjétek meg az öreget!
Egy apró, pár mesebeli vályogházból álló faluban Pécstól és Orfűtól nem messze, a Mecsek erdejének ölelésében.
A darab a vadregényes birtok erdei színpadán, a sötétedő erdőben mutatkozik majd meg – amikor a madarak már csöndesebbre váltanak, s a sötétedő fák között felhangzik a filozófia szabadszava.
Fedezze fel Magyarország első, valóban különleges piknik színházát, ahol a természet és a kultúra találkozik! Nálunk nincs hagyományos nézőtér – előadásainkat a szabad ég alatt, zöld környezetben élvezheti, akár egy pokrócról, kényelmesen elhelyezkedve.
Legyen szó romantikus estéről kettesben, családi programról vagy baráti kikapcsolódásról, a piknik színház egy olyan élményt nyújt, amit garantáltan nem felejt el.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el.
A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.