A betörő: „Csak azért mondom, mert engem hiába üt pofon, én nem párbajozom. Maga mindennek az oka! Az alkalom szüli a tolvajt! És ön szülte az alkalmat. Ön ennek a betörésnek a nagypapája!”
Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, a bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre rendkívül látványos formában.
Puskás Ágota 1997-ben született Debrecenben, jelenleg Budapesten él. Az írás számára önkifejezés és önismeret: így érti meg jobban önmagát és a világot. Történeteiben a pszichológia és az emberi viselkedés iránti érdeklődése tükröződik, ahogy munkájában, a digitális terméktervezésben is. Első kötete az óriási népszerűségnek örvendő Hogy bírod című magánkiadású regény.
Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a csalódásoktól.
Ám egyikük sem gondolta volna, hogy azon a bizonyos nagyváradi napon, a találkozásuk egy új és szenvedélyes románcot hoz… ami mindkettőjüket magával sodorja és alapjaiban rengeti meg a magyar irodalmat.
A St. Petersburg Academic Ballet előadásában A diótörő balett több mint egy klasszikus darab – ez egy utazás a mesék birodalmába, ahol a páratlan orosz balett-technika találkozik Csajkovszkij felejthetetlen zenéjével és az ünnepek melegségével.
Világhírű táncosok, lélegzetelállító díszletek és a több mint 130 éves baletthagyomány ereje kel életre minden mozdulatban. Az előadás egyszerre ünnepi, friss és magával ragadó – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt felejthetetlen élmény.
Linda unja 17 éves házasságát, angol kertvárosi életét, a negyedik x közeledtét, de főleg a férjét, George-ot. Erről azonban a férfi nem akar tudomást venni, neki minden úgy jó, ahogy van. De amikor George elalszik szeretkezés közben, Lindának végképp elege lesz: úgy érzi, joga van még minőségi érzékiséghez, figyelemhez, szerelemhez, élethez. Válni akar.
Gyermektáncházba várjuk az érdeklődőket a Nemzeti Táncszínházban vasárnaponként 10:00-tól 11:30-ig. A programban moldvai és gyimesi népzene és néptáncok, énekes népi játékok, népmesék, a legkisebbek számára ölbeli játékok és kézművesség szerepelnek. Az esztendő menetét mondókákkal, a népszokások megelevenítésével követjük.
„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.
A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.
Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát - az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?
A Győri Balett és a Győri Nemzeti Színház közös estje a magyar zenei örökség egyik legnagyobb alakja, Kodály Zoltán munkássága előtt tiszteleg, két különböző, mégis egymást kiegészítő alkotással. Míg az egyik a kortárs tánc nyelvén, a mozdulatokon keresztül szól a szerelemről és az emberi kitartásról a másik a hagyományos népi gyökerekből, a népdalokból és a daljátéki műfajból építkezik.
Romance című koreográfiájában Velekei László és a Győri Balett új szemmel közelít a zeneszerző életművéhez. A koreográfus korábbi, nagysikerű KODÁLY című alkotását gondolta tovább, hogy a világhírű zenetudós, népzenekutató és pedagógus örökségét a tánc formanyelvén is életre keltse. A Romance egy szerelem történetét meséli el, mely a nehéz időkben született és egy életen át elkíséri az embert.
A Székely fonó – Kodály Zoltán egyfelvonásos daljátéka a Győri Nemzeti Színház történetében először kerül bemutatásra, Keresztes Attila rendezésében. A mű különlegessége, hogy nem egyetlen történetet mesél el, hanem a népi élet, az emberi érzések és a természetközeli lét apró pillanataiból teremt költői tablót. A dalokból összeálló zenei fonat a magyar lélek szomorkás, vágyakozó, mégis hittel teli világát idézi meg – egy eposzt, amelyben a múlt és a jelen egyaránt megszólal.
Az est különlegessége, hogy a magyar zene és a magyar lelki identitás kettős arcát mutatja meg: a népi hagyomány mélységeit és a kortárs ember érzelemvilágát ütközteti, azonban Kodály zenéje híd a múlt és a jelen között – ahogyan e két produkció is párbeszédet teremt hagyomány és megújulás között.
A Dosztojevszkij életmű utolsó és egyben legfontosabb regénye színpadon. Négy fiú egy apától. Négy különböző lélek, egyéniség, négy különböző életút. Valamelyikük gyilkos, vagy mind a négyen. Karamazovok.