A kényszeres evő, szeretetre méltó, negyvenes Maureen (Marjai Virág) nassol, hogy ne gondoljon bele a magányába, pizzákat rendel, mert szerinte a paradicsomszószban oldódik legjobban a bánat. De azért még ad egy utolsó esélyt a romantikának, amelyről már épp készül teljesen lemondani. Vakrandija lesz Joe-val (Hajdu Steve), aki esetlen, de kedves. Maureen humorral, olykor szarkasztikus megjegyzéseivel palástolja a külsejével kapcsolatos gátlásait, ezzel szemben Joe szinte veszélyesen nyíltan kimond mindent, ami csak eszébe jut.
Ez a darab, a békeidők kedvenc rekesz és nevetőizmokat dolgoztató alkotása. Főbb szereplői, a nőket bolondító báró és inasa, valamint az elhódított nők és a megcsalt férj. Persze ez így túl egyszerű lenne, ezért a szerző alaposan megkeverte a szerepeket, így senki nem az, akinek a többi szereplő hiszi.
Fut robog a kicsi kocsi…, A kismalac és a farkasok, vagy A három nyúl történetei generációkat kötnek össze. A Móricz Zsigmond, Zelk Zoltán, Kányádi Sándor, Weöres Sándor verseiből, verses meséiből összeállított előadás igazi, felszabadult játék kicsiknek és kicsit nagyobbaknak. A két vándor szekerét húzva érkezik meg a játéktérre, ahol pillanatok alatt varázsolnak bábszínpadot szekerükből, díszletet akár a kalapjukból is.
A szórakozás és a szórakoztatás viszonyán keresztül Szeri – saját szerepét is megkérdőjelezve – azt vizsgálja, hogy a kulturális fogyasztás kiszolgálása helyett mit adhat a művészet. Zavarba ejtő, lassan hullámzó jeleneteivel arra is rámutat, hogy bár a tánc elemi része az életnek, a színpadi produkció létrehozása elszigetel, leválaszt másokról.
Nikola Tesla kétségtelenül minden idők egyik legkitűnőbb lángelméje, akinek zsenialitását csak Arisztotelészéhez és Leonardo da Vinciéhez hasonlíthatjuk, egész világunkat átalakító találmányait pedig már kortársai is a kerék és az egyiptomi piramisok jelentőségéhez mérték.
LeLehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert legszebb dalai, kuplé és kabaréjelenetek, a Szenes embertől a Marica grófnőig, prózák – novellák – vallomások - zene – ének – tánc – humor. A kabaréjelenetek mellett gyönyörű operett melódiákkal teszik felejthetetlenné az estét. Felcsendülnek a híres slágerek a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő és a Mágnás Miska című operettekből.
„Csokonai Vitéz Mihály legismertebb arcképéről prémes magyar mentébe öltözött, nagy szemű, nyílt tekintetű férfi néz ránk. Aki ezt a képet rézbe metszette, sohasem látta a költőt” – írja Bertók László. Műsorunk azt kutatja – felülemelkedve az iskolai tananyag közhelyein és a költőhöz köthető sztereotípiákon –, hogy milyen volt Csokonai igazi arca, amelynek vonásait nem a képek és szobrok, hanem a költő versei, levelei és egyéb írásai őrzik.
A Momentán Társulat vendége októberben Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány alapítója, gyermekjogi aktivista.
Ezen az izgalmas improvizációs estén a színpadon életre kelnek azok a helyzetek, amikor egy gyermek bajba kerülhet – és rajtunk áll, hogyan reagálunk. Mikor szólaljunk meg? Mi a legjobb lépés, ha észrevesszük a jeleket? A történeteket ti is alakíthatjátok: együtt gondolkodunk, döntünk, hibázunk, újrapróbálunk. Szó lesz bátorságról, felelősségről és arról, mit is jelent valójában segíteni. Ez nem csak színház – ez egy biztonságos tér, ahol játszva érthetjük meg, hogy a való életben hogyan lehetünk a gyerekek mellett, amikor a legnagyobb szükségük van ránk.
A Hintalovon Alapítványról bővebben: https://hintalovon.hu
Az előadás egyszeri és megismételhetetlen alkalom, jelenléteddel és a normál jegyvásárlással az alapítvány munkáját is támogatod. A vásárláskor extra támogatást is tudsz adni a Hintalovon Alapítványnak.
Gyermekkorban az emberek nagytöbbségében egyaránt ott bujkál még a művész, az előadó és a néző is! De vajon mi dönti el azt, hogy ki melyik oldalon fog állni mire felnő? Egy széken ül majd a színpaddal szemben, vagy kiáll a nézők elé a világot jelentő deszkákra. Hol az a katartikus pillanat, amikor egyaránt megmozdul a lélek és a tudat, és elindulunk a vágyaink által kijelölt úton?!