Barbara Tartuffe, miután elvégzett egy elismert természetgyógyász iskolát Berlinben, és sikeresen kigyógyította magát súlyos gerincbántalmaiból, kiszáll a tolószékből és az emberek gyógyításának szenteli az életét. Hamarosan betegek százai keresik fel testi és lelki bajaikkal speciális egészségközpontját, majd átteszi székhelyét a Balaton-felvidékre, és egyik kedvenc tanulótársa házában folytatja áldásos tevékenységét.
Jobb hallgatni, félrenézni, továbbmenni... És csak csendben sírni. Főleg ha nő vagy! Ez a túlélési stratégia működött a kilencvenes években a csallóközi kisvárosban, Dunaszerdahelyen, ahol borzalmas bűncselekmények tették elviselhetetlenné a hétköznapokat. Húsz évvel később Durica Katarina megtörte a csendet, és beszéltetni kezdte azokat a nőket, akik annyi éven át hallgattak, pedig tanúk voltak, tanúk és áldozatok.
Közel két évszázada ad reményt és erőt „e rút világban” Liliomfi és Mariska minden ukázt felülíró szerelme, Szellemfi játékkedve és a teátristák fantáziája.
A halhatatlan Carlo Goldoni hallatlanul vicces komédiáját Nagy Cili rendezi, sok-sok halálosan jó zenével, Bezerédi Zoltán és a szombathelyi társulat felhalborítóan szórakoztató összjátékával.
A falusi lét lelket felszabadító pillanatai, amikor táncolunk, éneklünk és megszólal mindehhez a muzsika! Ez az öröm kortalan, feledteti a bánatot, életet lehel az elgyötörtekbe, kiegyensúlyozza a lelket és boldogságot hoz.
FŐBB SZEREPEKBEN: Varga Izabella, Hujber Ferenc, Ganxsta Zolee, Sándor Péter, Bugár Anna
Szűcs Róbertnek bejött az élet, megvolt mindene: munkanélküli segély, öregségi nyugdíj, táppénz, családi pótlék, rokkantsági járandóság és természetesen ingyen tehéntej. Nem beszélve a szoptatós melltartós bizniszről, ami a felesége féltékenységét is felkelti.
Az előadás a 2025-ös Szemle Plusz versenyprogram keretében a Kristály Színtéren látható.
Egy nő elindul, hogy a párkeresés zsákutcái után megtalálja a helyes irányt egy olyan élet felé, amit érdemes élni. Útja egy idegen országon át kanyarodik vissza önmagához.
Ha bármilyen összefüggésben elhangzik Jókai neve, nagy valószínűséggel megjósolható, hogy a legtöbb emberből aligha vált ki semleges érzést. A kötelező olvasmányokból származó élményeken túl azonban nemcsak rendkívül gazdag életműről, hanem izgalmas írói karakterről is beszélhetünk esetében.
Udvaros Dorottya ezen az estén pályájáról vall prózában és dalban. Az est zenei alapja a Mégis szép c. lemez néhány dala, melyek kiegészülnek további, ehhez az esthez válogatott dallal. A Vörös Róbert által rendezett esten a művésznőt Furák Péter kíséri zongorán.
FŐBB SZEREPEKBEN: Varga Izabella, Hujber Ferenc, Ganxsta Zolee, Sándor Péter, Bugár Anna
Szűcs Róbertnek bejött az élet, megvolt mindene: munkanélküli segély, öregségi nyugdíj, táppénz, családi pótlék, rokkantsági járandóság és természetesen ingyen tehéntej. Nem beszélve a szoptatós melltartós bizniszről, ami a felesége féltékenységét is felkelti.
Moliére komédiázik. Kifiguráz bennünket. Félelmeinket, öncsalásainkat, kicsinyességünket. Ez utolsó színdarabja. 1673. február 17-én a Képzelt beteg előadása közben a címszerepet alakító Molière a színpadon rosszul lesz, és még aznap meghal.
Az EGY ÉLETEM sorozatban híres művészek mesélnek az életükről, a számukra meghatározó pillanatokról és történetekről. A forgatókönyvet itt valóban az élet írja.
Miért aktuális ma is a világ legismertebb szerelmi tragédiája, Rómeó és Júlia négyszáz éves története? Mert a szerelem örök, az ifjonti lázadás ismerős, és a világ még mindig tele van értelmetlen ellentétekkel.
Jobbá tehet-e minket a művészet? Helyes irányba terelheti-e a bűnösöket az, ami tökéletes? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott Woody Allen, amikor a koronavírus-járvány okozta lezárások idején otthonában új darab írásába kezdett.
Francia sanzonest, amelyben közismert és közkedvelt Edith Piaf-sanzonok és önéletrajzi vallomások elevenítik fel Piaf szenvedélyekkel, nagy mélységekkel és magasságokkal teli életét, és idézik elénk Párizs, valamint a Montmartre hangulatát.
A Hoppsza Sári, a Cintányéros cudar világ, A nő szívét ki ismeri – slágerei máig népszerűek, és az operett története is bizonyára ismert sokak előtt. Rolla, a grófkisasszony és Baracs, az egyszerű vasútépítő mérnök szerelme; Marcsa és Miska évődése; Miska és Baracs „helycserés támadása”; no és a két együgyü gróf, Pixi és Mixi kacagtató jelenetei izgalmas estét kínálnak.
A Kortársas társulata a Válótársas és a Munkatársas előadásokból is már jól ismert és megszokott felállásban, az improvizációs színészi játékot és a mediációs szakmaiságot felhasználva emeli fel a legjellemzőbb ellentéteket szülő helyzeteket megmutató görbe tükröt.
Önkritikus mosollyal belenézve lehetőség nyílik észrevenni, hogy bizony a legtöbb esetben a másik generáció képviselője is ugyanúgy jót akar, ahogyan mi magunk, csak nem tanultuk meg megérteni egymást.