Rachel mindennap vonattal megy be a városba, így mindennap kétszer halad el a régi háza előtt.
Az a ház előtt, ahol a volt férje az új feleségével és nemrég született gyermekükkel lakik.
Richard Willey, a kormány egyik sikeres, fiatal minisztere gáláns kalandra készül az ellenzéki frakció titkárnőjével (Jane) egy patinás hotelben. Az este azonban nem kezdődik a legjobban, hiszen a szobába belépve, azonnal találnak egy ”hullát” az ablakban.
A darab főszerepében BALÁZS ANDREA, országos népszerűségnek örvendő színésznő újra együtt dolgozik Iványi Árpád rendezővel és Réti Barnabással, így a nagy sikerű Tortúra eredeti stábja ismét valami emlékezeteset alkothat a színházrajongók örömére.
Ha a „színházcsinálók” biztosra akarnak menni, akkor a bohózatok bohózatához nyúlnak, ez pedig nem más, mint a Boeing Boeing (Leszállás Párizsban). Camoletti komédiája még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, ugyanis ez a világon legtöbbet játszott vígjáték!!!
Repülöm a piros eget, égve reped,
siratom-e, siratom-e majd eleget?
Ha valami így fáj, mélybe talál,
nem a seb, a lélek,
az kiabál.
(Szarka Tamás: Repülöm a piros eget)
Makszim Gorkij első, 1892-ben nyomtatásban is megjelent elbeszélése, a romantikus hangvételű, tragikus szerelmi történetet elmesélő Makar Csudra a neves orosz író egyik legnépszerűbb prózai műve, amely alapján több feldolgozás is készült. A legismertebb ezek közül az 1976-ban kiugró sikerrel bemutatott, Emil Loteanu által rendezett zenés játékfilm, „A cigánytábor az égbe megy”, amely azóta is a szovjet filmművészet legnézettebb alkotásai közé tartozik.
A vén Makar Csudra által elmondott legenda egy büszke cigányfiú, Lojko Zobar és a gyönyörűséges cigánylány, Esthajnal találkozásáról szól, akik egymásba szeretnek, ám a szerelem mindent elsöprő érzését mégis béklyónak tartják, mert útjában áll a szabadságuknak. Mivel egyikük sem akar engedni a másiknak, Lojko végül megöli Esthajnalt.
A szerelem és szabadság fájdalmas ellentétének témája régóta foglalkoztatja Szarka Tamást, a Ghymes együttes legendás költő-zeneszerzőjét, aki számos dalt komponált Gorkij elbeszélésének ihletésére. Megfogalmazása szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. Szarka Tamás új színpadi művének zenei világa az autentikus cigány népzenében gyökerezik, a nagyszabású produkció látványos vizualitással, lendületes táncokkal és drámai erejű színészi játékkal idézi meg a cigányság folklórját, szenvedélyes lelkületét.
Hogyan lassuljunk le a gyorsuló világban? Hogyan legyünk bölcsek, miközben a mesterséges intelligencia térhódításával a vesztünkbe rohanunk? Ki boldog valójában?
Az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes és utánpótlás csoportjainak évadzáró gálaműsorán bemutatkozik a Vadrózsa Család mindegyik csoportja, így összesen 7 korosztály közel 210 táncosa lép fel a közönség előtt.
Igazi színházi különlegesség: Jókai Mór Szegény gazdagok című regénye elevenedik meg a színpadon musicalként, Kocsák Tibor zenéjével. Mély érzelmek, az éj leplébe burkolódzó bűnök, hitszegés és hűség – Jókai születésének 200 évfodulója tiszteletére a róla elnevezett színházban.
Mit szólnál, ha egy jelenetet nem egyszer, hanem huszonegyszer játszanánk el – méghozzá huszonegy teljesen különböző stílusban? Ugyanaz a helyzet egy krimiben, vígjátékban, némafilmben vagy akár egy musicalben?
Különösen aktuális ez a világhírű zenés darab, mint a háború elleni örök kiáltás. Valójában egy bohém New York-i hippitársaság történetét meséli el, akik a vietnami háború ellen emelik fel szavukat a behívóparancs megtagadásával is.