Az Én vagyok én, Petőfi Sándor személyiségét akarja megtalálni, hogy hogyan gondolkodott a magyar irodalom máig koronázatlan királya az utolsó hónapokban, napokban. Miért áll közel hozzánk néha idegesítő, néha megrendítően ügyetlen alakja.
O. márkiné személyes története a teljes kiszolgáltatottság metaforája. Nézőpontja a romantikus hősé: O. márkiné idegrendszerével, őszinteségével, és nem utolsó sorban állapotával haladunk jelenetről jelenetre. A megbocsátás és a szerelem győzedelmeskedik a félelem és a múltban átélt traumák felett.
„A színház épp olyan, mint az élet, csak jobbak a fények!” – mondja az elgondolkodtató vígjátékban Edward DuPre, a hetvenes színházi legenda, s pontosan erről szól a Végszó, amelyben nem a színház tart tükröt az életnek, hanem az élet a színháznak.
Harisnyás Pippi járt már a világon mindenütt, de még sohasem járt iskolába, pedig majdnem tízéves. Ő a világ legerősebb kislánya. Egyedül él otthonában, a Villekulla villában...
Synge kétségtelenül a modern ír dráma atyja. Fergeteges, fekete humorú komédiája valójában hihetetlenül pontos korrajz, és egyben megrendítő, költői mű.
A 20. századi európai történelem egyik legtitokzatosabb története: hogyan menekült meg a meggyötört, összetört Párizs 1944-ben Hitler bosszújától, ördögi tervétől. A párizsi svéd konzulnak, Raoul Nordlingnak mindössze egyetlen éjszakája van, hogy meggyőzze, s lebeszélje Dietrich von Choltitz tábornokot, hogy – Hitler parancsát végrehajtva – a francia fővárost lerombolja. Mi minden múlik egyetlen emberen? Vagy egy találkozáson? A lelkiismereten?
Ez az est a változásról szól. Mindegyik dal egy élethelyzet, és mindegyik dal más - stílusok és történetek keverednek, fölösleges komolykodás nélkül. Aki túléli a harminckettőt, annak legyen humorérzéke.
A Pesti Magyar Színház zenés előadásában megismerheted Tutajos és Bütyök, a két fővárosi nyolcadikos csodás nyári kalandjait. A két jó barát először jár vidéken, mégpedig a varázslatos titkokat rejtő Kis-Balaton mellett. Eleinte minden idegen a számukra, de Matula bácsi – aki kicsit olyan, mintha mindannyiunk nagypapája volna – megismerteti őket a táj titkaival, a végtelen nádas különleges állataival és növényeivel, a vidéki élet szépségeivel.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem bemutatja: Mithridatész halott?
Jean Racine, Mithridates c. drámája és Molnár Imre fordítása nyomán a szövegkönyvet írta:
Ferenczy-Nagy Boglárka
A 14 éves Fülöp új a városban és a suliban. Tanulás közben közelebb kerül évfolyamtársához a szintén 14 éves Julihoz, és mindketten új érzésekkel kerülnek szembe. Ám a köztük bimbódzó ELSŐ SZERELEM mindent átható érzését lassan elsöpri a külvilág. Fülöp kénytelen megfelelni a haveroknak. Merthogy… mások már rég túl estek „azon”! Igen, pontosan azon!
Az előadás a magyar színpadi néptáncművészet történetében először mutatja be a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, németek, románok sokszínű tradicionális kultúráját. A Délvidék változatos tánc- és zenei hagyományokkal rendelkezik, és magában hordozza a közép-európai és a balkáni kultúra sajátos jegyeit, melyek ezen a területen különlegesen hatottak egymásra.
Bernard , a fiatal francia sztárépítész, vérbeli playboy: menő lakásából Párizs csodálatos panorámájában gyönyörködhet, meg persze meseszép menyasszonyában, akit mámorosan szeret, de mámorosan szereti másik menyasszonyát is. És a harmadikat is. Mert egy modern férfinak ugye három menyasszony az ideális, csak mind légiutas-kísérők legyenek, s menetrend szerint elkerüljék egymást.
Poros nagyvárosban, háború után. Egy lány nem hallgat, nem nyugszik, nem törik meg. Egy király a városát félti, démonok gyötrik, gyöngeség. Fiatal nő, ha túlél, szülhet. A nép néma, a nép parancsszóra énekel. Fiút apa nem ért. Tiltott dolgokat látnak az őrök, gyerekük halálhírét hallgatják anyák.