Színház

Szabad átdolgozás Vszevolod Emiljevics Meyerhold utolsó rémálma nyomán, melyet 1940-ben álmodott, mielőtt kivégezték volna a börtönben Joszif Visszarjonovics Sztálin fővezér parancsára.

"Nem vagyok művész úr! Én vagyok a Hofi!" Ezt mondta, ha kérdezték, ki is ő. De ezen túl mit fejthetünk meg a 85 éve született Hofi Géza titkaiból?

A dedikálással egybekötött előadást a népszerű televíziós újságíró, Hadas Krisztina moderálja.

A hős Király Kis Miklós fülig szerelmes lesz a világ legszebb lányába, Tündér Terciába, és bármilyen hihetetlennek is hangzik, a címszereplő Amarilla folyamatosan segíti a daliát, miközben az ő szíve is érte dobog. A sokat olvasott mesekönyvből ezúttal a táncszínpadra repül a klasszikussá nemesedett történet a Budapest Táncszínház művészeinek közreműködésével.

Rengeteget hallani arról, hogy a párkapcsolat veszélyes üzem. Amíg azonban a darukezelő, a villanyszerelő és tűzszerész részletes tanfolyam során tanulja meg, hogyan mentse meg magát és másokat, addig a párkapcsolati élet esetében nincs felkészítő gyakorlatsorozat és nem fogja mentor az ember kezét az első „bevetéseken”.

Fellépők: Bogdán Viktória - Peller Anna - Csiszár István - Egyházi Géza - Sándor Péter - Szemenyei János

Bertolt Brecht egyik leghíresebb drámája szenvedélyes vádirat minden háború ellen, egyben gazdag, összetett történet arról, milyenek vagyunk mi, emberek; küzdelmeinkről, vágyainkról, félelmeinkről, túlélési stratégiáinkról.

Dumaszínház est

A karácsonyi rózsa legendája Selma Lagerlöf meséjét színpadra alkalmazta Horváth Péter 8-10 éveseknek

Az Édes Charity egy rossz útra tévedt, mégis örökké optimista, igaz szerelemre áhítozó lány szórakoztató, egyúttal megható története. A fordulatokban gazdag, szellemes karaktereket felvonultató történet sikeréhez a fülbemászó slágereken kívül nagyban hozzájárulnak a rendkívül látványos táncbetétek.

1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.

Grecsó Krisztián 2014-es nagysikerű regényének főhőse leltárt készít. Miközben fölidézi korábbi kapcsolatait, önmaga régi verzióit, önvizsgálatot tart, megrajzolja saját önarcképét. Grecsó nem azt írja meg, ami Daruval történt, hanem azt, ahogy Daru visszaemlékszik arra, ami és ahogyan történt..

Orbán Ottó: Tekergő a Small Size Big Citizens EU-s pályázat keretén belül létrejött előadás 0-4 éveseknek

Mégis meddig mehetünk el a hazugságban? Mi lesz, ha már lassan magunk sem tudjuk, kinek mit adtunk be? Julian, a fogorvos például jól kitalálta az életét. A rendelőben a fegyelmezett Stephanie tartja kézben a dolgait, a magánéletben a csinos Toni gondoskodik róla.

A klasszikus alapmű ezúttal nem gyerekek, hanem ifjú emberek konfliktusaként szólal meg. A drámai helyzetek így még keményebbek, melyeket tovább fokoznak a mai hangzású zenék és dalszövegek. Az előadásban döntő szerepet játszik a tárgyi világ akusztikus megszólaltatása, a színészek zenei-ritmikai kreativitása, a fiatalság ereje, humora, az eredeti mű katartikus üzenete.

Sokszor azok az emberek bántanak minket, élnek vissza a hatalmukkal, akiket szeretünk, akiknek sokat köszönhetünk. Gyerekek vagyunk, de nem csak a családunkban, hanem abban a demokráciában is, amiben élünk. Nem nőttünk fel. Gyerekként kezelnek minket, de ami még rosszabb, mi is gyereknek gondoljuk magunkat. Hagyjuk, hogy a nálunk erősebb, hangosabb mondja meg kik vagyunk, mit csináljunk és hol a helyünk. A felnőttség azt jelenti, hogy az ember a saját lábára áll. Kimond dolgokat, képviseli a határait, és cselekszik. Ez felelősséggel jár. És nem csak jogokkal, de kötelességekkel is. Meg kell szólalni. Ki kell állni magunkért. Csak az tud felelősséget vállalni, aki tudja a jogait és él is velük. Könnyű ezt mondani, de minden személyes történet, hihetetlenül bonyolult, és minden kiállás nehéz. És fontos, hogy miután megöltük apáinkat, legyen tudásunk, célunk, és saját mondanivalónk, amivel a helyükbe lépünk. Nekem erről szól a Születésnap.

Traccs! Kecskemét legújabb beszélgető-est sorozatának negyedik vendége Dr. Zacher Gábor, akit alighanem senkinek sem kell bemutatni. Ő az, aki közvetlen stílusban, mégis kíméletlenül és kendőzetlenül őszintén kimondja gondolatait! Az ország kedvenc toxikológusával Mi beszélgetünk, Önök pedig kérdeznek!

Csernus Imre nevét szinte mindenki ismeri, hiszen ő volt az egyetlen pszichológus, aki média személyiséggé vált.

Showder Klub

Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.

“Két kezem formálja, a lábam járja, szívem muzsikája!“ Magyar cigány mesterségek, virtuóz táncok, életérzések...

A vén oroszlán és a titokzatos szfinx Erős, hatalmas személyiségek, legendák – egészen emberi közelségben: Winston Churchill és Greta Garbo véletlen találkozása, miután a világ óriásszínpadairól távoztak.

Egy eldugott kis hotelben a népszerű regényíró, Paul Sheldon éppen befejezte legújabb könyvét, és boldogan útnak indul. Ám a néptelen coloradói országúton Paul autója szakadékba zuhan, és lassan be is temetné a sűrű hó, ha Annie Wilkes nem találna rá, aki kihúzza a roncsból a mozgásképtelen írót, és hazaviszi, hogy ápolni tudja...

Az ünnepelt színész házaspár szalonjában vagyunk. A férj, az országos hírű Színész barátjának, a Kritikusnak arról panaszkodik, hogy félti a házasságát; fél év nász után talán már meg is unta őt a felesége, a Színésznő – sőt, lehet, hogy az asszony már ki is szeretett belőle. Ilyenkor egy férfinek lépnie kell: vissza kell hódítania a feleségét.

A korabeli elbeszélések, levelek és naplóbejegyzések alapján megírt színmű, Arany János élettörténetén keresztül próbálja közelebb hozni hozzánk a kor nagyjainak szellemiségét. A reformkori emberi kapcsolatok bemutatásával, a március 15-i eseményekhez fűződő hitek megidézésével az előadás választ keres arra, hogy mi közünk van ma a 19. század gondolatiságához.

Valóban ez és csakis ennyi lenne a teljes valóság, az amit látunk, hallunk, érzékelünk a világból? Biztosak lehetünk ebben? Aligha. A legkülönbözőbb tudományágak kutatóinak ma már mély meggyőződése, hogy mindaz, amit felfogni képesek vagyunk a világból, az csak egy kicsinyke szelete a valóságnak. Állítják, hogy mi csak vevőkészülékek vagyunk a frekvenciák tengerében, és hogy a mélyben minden összefügg egymással, hogy lényegében a fizikai valóság csak egy illúzió, egy óriási holografikus tér, amelyet ráadásul gondolataink alakíthatnak is, nem csak passzív szemlélői vagyunk, lehetünk. A kutatók szerint emlékeinket nem neuronok tárolják, hanem idegi impulzusokba vannak kódolva, és agyunk tulajdonképpen egy holografikus könyvtár, amely így válik képessé a sok milliárd bitnyi emlék tárolására. Egy ilyen holografikus valóságban tulajdonképpen minden egy, minden agy a nagy egész része, minden szétválaszthatatlanul összefügg egymással, az ember és az őt körülvevő tárgyak is egyek, így a telepátia vagy a telekinézis sem csoda, hanem e mindent magába olvasztó valóság magától értetődő része.

Lakatos László és Musimbe Dennis közös estje

A ’70-es évek elején egy napilap bűnügyi tudósítója nagy cikkben leplezte le a társulatot, mint ideológiai fellázítót, a rendszer ádáz ellenségét. Az igazi botrány akkor tört ki körülöttük, amikor meghívás és előzetes engedély nélkül felléptek egy kollégiumban, s addigi előadásaik töredékeiből olyan eseménysort improvizáltak..

Bertrand Barnier, a gazdag párizsi szappan gyáros élete egy hétköznapinak tűnő reggelen teljesen megváltozik. Mindazok, akik fél 9 és déli 12 között meglátogatják - a fiatal könyvelő, a mumpszos masszőr, a lánya, aki valójában nem is a lánya, vagyis tulajdonképpen igen, de mégse...

Hogy a két madárleső manónak összesen hány puha-pihe-csipogós-röpülős fiókája van, s hogy azok milyen fülbemászó csiviteléssel, trillázással, csipogással röpködnek, megtudhatják, ha megnézik a Vaskakas Bábszínház csecsemőknek szóló előadását, a Cinege, cinege, kismadár című produkciót.

A vígjáték nem más, mint az optimizmus színpadi megjelenítése.

Szokol Judit és Fabacsovics Lili drámája öt párhuzamos történeten keresztül foglalkozik napjaink egyik legaktuálisabb témájával, az elmagányosodás jelenségével.

Egy fiatal pár megtudja, hogy gyermekük lesz, és ünnepséget rendeznek, ahová meghívják barátaikat és a lány családját.

Milos Pohánka gazdag agglegény nagy álma, hogy lássa a saját temetésén. Mert szeretné látni, hogy mennyire szeretik őt az emberek, ezért elhatározza, hogy megszervezi élete temetését (luxuskivitelben) saját örömére... de nem minden alakul a tervei szerint...

A dráma főhőse, Iván bányász volt, jelenleg nincs munkája, gondozza magatehetetlen apját, s várja, hogy az meghaljon végre. Közben pedig iszik, mint mindenki a faluban. S hogy a szerelem se legyen oly egyszerű, Iván és Mihály, a község orvosa ugyanahhoz a nőhöz vonzódik: Iván féltestvéréhez, Ilonkához..