Arisztokratikus környezetben, Barnier szappangyáros villájában játszódik a humoros történet, félreértésekkel, szerelmi háromszögekkel, eltitkolt gyermekekkel, táskák elcserélésével fűszerezve.
A főhős, egy lánygyermekes családfő múltjából és jelenéből régen látott, vagy éppenséggel nem várt szereplők bukkannak fel, így egyetlen délelőtt kell ráébredne arra, hogy a lánya terhes, egy alkalmazottja kirabolta, és ezeken az elhanyagolható csekélységeken kívül is számos egyéb bonyodalom forgatja fel jól felépített polgári életét. Bertrand Barnier sajnos nem tud jó és egyértelmű válaszokat adni a sors eme kihívásaira, az események fokozatosan föléje tornyosulnak és elnyomják, az egymást követő félreértés- és katasztrófasorozat pedig alaposan próbára teszi a szereplőket és a nézők rekeszizmait egyaránt.
A nagyszerű francia vígjátékból két film is született: egyikben Louis de Funes alakította a főszerepet (1967), a másikban Sylvester Stallone (1992).
Több mint egy százada írta gyermekoperettjét, a Péter és Pál Lustaországban-t Lehár Ferenc. A zeneszerző elsőrangú dallamait megtartva, de a történetet némiképp modernizálva, a mai gyerekekhez közelebb hozva nézhetjük meg Péter és Pál, azaz a helyes és a helytelen, a szorgalmas és a rest történetét, ami minden mai gyerek életében is mindennapi választás.
A Péter és Pál Lustaországban, ez az élő mesekönyv tehát nevelő hatású, segít bennünket abban, hogy mindennapjainkban helyes döntéseket hozzunk.
Piroska elindul a sűrű, sötét erdőben, hogy ennivalót vigyen beteg Nagyijának. Az éhes Farkas a nyomába ered, hogy felfalja. Csakhogy Kerekerdőben más mesék szereplői is kószálnak, akik megosztják gondjaikat Piroskával, és segítik, hogy legyőzze a kislány a különböző álruhában rejtőzködő, támadó ordast. A mese szórakoztatva segít eligazodni ifjú nézőinek, mikor bízhat a felnőttekben egy gyerek, és mikor kell gyanakodnia, hogy veszély fenyegeti.
Bizonyára ismeritek az indián hercegnő és John kapitány szerelmének történetét. De azt vajon tudtátok-e, hogy Pocahontas valóban létezett?
Egy 400 évvel ezelőtt élt indián törzs főnökének legkedvesebb lánya volt. Amikor találkozott egy európai tengerésszel, tulajdonképpen két világ találkozott egymással.
Az indiánok hite szerint minden élőlénynek egyformán helye van a világban, és mindegyik ugyanolyan fontos része a teremtésnek. Ruhájukon a számtalan rojt mind egy-egy teremtményt jelképez, így amikor az indián táncolni kezd, vele táncol a mindenség. A tengerészkapitány világában ezzel szemben az ember a természet ura, a fehér ember pedig minden más bőrszínű lény felett uralkodhat, hiszen most is éppen azért jött ide, hogy elvegye az indiánok földjét…
Hogy ez a két fiatal hogyan tudja megbékíteni saját népét, hogyan érteti meg velük, hogy ha egymást segítik, mindannyian csak gazdagodhatnak, hiszen van mit tanulniuk a másiktól – nos, erről szól ez a gyönyörű mese.
Mi most csodaszép zenével és tánccal mutatjuk meg nektek, és egy nagyon aranyos kicsi lénnyel is találkozhattok, ha eljöttök hozzánk!
A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkezünk, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston?
Az 1920-as évek a felszabadult öröm, a tánc, az életigenlés, a felejthetetlen bolondozások, a szabadjára engedett fantázia és határokat nem ismerő kreativitás évtizede volt. Egy olyan időszak, amikor az érzések szenvedélyesebbek, az élmények erősebbek, a gondolatok temperamentumosabbak voltak, mint bármikor máskor! Az 1920-as években a sport és a művészetek területén máig emlékezetes eredmények születtek, akár az gombamód szaporodó sportklubokban és az egyre profibban megszervezett nyári olimpiákon, akár a filmművészetben, a festészetben, az irodalomban és a zenében! E legendás korszakot idézzük meg SPLASH! című műsorunkban!
A SPLASH! nemcsak egy cirkuszi show lesz, hanem egy felejthetetlen élmény is, tele örömmel, csodával, nevetéssel és az 1920-as évek felejthetetlen hangulataival!
Óriási sikerrel mutatkoztak be a BIAK Akadémia növendékei a CIRCUSCHOOL The Greatest Hits Show produkcióval a Fővárosi Nagycirkuszban! Két teltházas bemutató előadáson látta, s ünnepelte vastapssal a nagyérdemű publikum az ifjú artista és színész tehetségeket. Szarvas Város Különdíjával kitüntetett Akadémiánk a Szarvasi Vízi Színházban mutatja be a produkciót, ahol nemzetközi fesztiválok és fellépések előtt álló ifjú artistáink legsikeresebb műsorszámaiból válogatunk!
A klasszikus cirkuszművészet mellett a kortárs cirkusz formanyelve is helyet kap az előadásban, hiszen a műsor első részében az elmúlt évszázad magyar artistaművészetének főbb eseményeit eleveníti fel a korszak legsikeresebb slágeréiből válogatva Száz év című újcirkuszi produkciónk a Budapest Cirkuszművészeti Főiskola konferanszié szakos hallgatóinak előadásban.
Július 3-án, csütörtök este találkozhat Akadémiánk újra a csodás közönségünkkel a lenyűgöző, Körös parti teátrumban!
Táncdalfesztiválok dalai elnevezésű este egy olyan korszakba repíti vissza a nézőket, amikor egy ország ült a képernyők előtt, hogy végig izgulja a televízió stúdióból közvetített zenés műsort. Ebben az időszakban több karizmatikus fiatal énekes tűnt fel és tört be egy szempillantás alatt az akkori könnyűzenei életbe. A következő évtizedekben többek között olyan előadók váltak ismertté a műsornak köszönhetően, mint Szécsi Pál, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, Koós János, Toldy Mária, Zorán, Mary Zsuzsa, Dobos Attila.