Keresés: padlás

félig mese félig musical 9-99 éves korig, két részben

Rádiós, a fiatal tudós a számítógépe tökéletesítésén dolgozik a padláson. Ide érkezik meg négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg és Lámpás – az igazi hősök, akiket kihagytak a mesékből. Itt szeretnének találkozni a Révésszel, aki elviszi őket egy távoli csillagra, az „örökre szépek” bolygójára, ahol végre otthonra lelhetnek..

Ez a történet úgy szól az életről, hogy közben minden generációt tud szórakoztatni, ezúttal Gémes Antos rendezésében, itt Nyíregyházán: „ahol kelet és nyugat összeér.”

A Harlekin Bábszínház tavalyi nagy sikerű előadása ismét a Kultúrkúriában

félig mese – félig musical két részben

Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.

1986 nyarán egy mesesorozaton és Zorán új albumán kezdett dolgozni Presser Gábor és Sztevanovity Dusán, egy ötlet azonban új irányba terelte őket, ennek köszönhető a hatalmas sikerű musical megszületése. Az előadás hossza szünettel: 140 perc

Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.

Az abszurd színháza. A Strip-Tease, két egyszerű üzletemberről szól: Mr. 1 és Mr 2, akiket egy nap rajtaütésszerűen kergetnek be egy üres terembe, ahol időnként egy nagy, fenyegető kéz ruhadarabjaiktól fosztja meg a két eltévedt alakot, mígnem csupán a fehérnemű marad rajtuk. A két férfi megpróbáltatásainak forrása nem egyértelmű. A kéz mögött rejtőző láthatatlan arc utasításait követő két ember problémája nem a mindenkori hatalom jelenléte, sokkal inkább az önálló gondolatok hiánya, valamint a bennük kavargó kérdések visszafojtottsága. Az előadás a probléma plasztikus megtestesüléseként szólítja közös párbeszédre nézőit. Az előadás hossza: 75 perc

Polcz Alaine amikor megírta saját történetét, nem csak a XX. század egyik legfontosabb női nézőpontú tényirodalmi alkotását hozta létre, hanem minden nőt arra buzdított, hogy merjenek bátran fogalmazni saját életük eddig kibeszéletlen traumáiról. A Győri Nemzeti Színház a KultUp programmal közösen, arra vállalkozik, hol osztálytermekben, hol a Padlásszínház ficaknyi terében három különböző korosztályú nő hangján szólaltassa meg ezt a fájóan kegyetlen, mégis felemelően humanista történetet.

Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.

Rudolf Franz Ferdinand Höß az auschwitzi haláltábor parancsnoka. Hogy válhat náci tömeggyilkos egy ötgyermekes családapából? Sérti-e az áldozatok emlékét, hogy egy ilyen ember életútját mutassuk be másfél-két órán át? Megpróbáljuk megérteni a megérthetetlent, – hogyan jöttek létre azok a bűnösök, akik irányításával megtörténhetett a történelem legmegbotránkoztatóbb tragédiája: a holokauszt – hogy ne felejtsünk, hogy a történelem ne ismételje önmagát, hogy mindig feltegyük a kérdést: az az út, amin mi járunk, helyes-e? „Nem törtem a fejemet azon, hogy helytelen-e a dolog. Szükségesnek látszott” – Rudolf Höss A szövegkönyvet írta: Nagy Márk és Karácsony Gergely Rendező: Nagy Márk Előadja: Karácsony Gergely Látványtervező: Virág Vivien Az előadás hossza: 110 perc

Félig mese – félig musical 9-99 éves korig.

Immár hagyomány jelleggel, az ünnepekre hangolódva 2024-ben is Vecsésen a Padlás című legendás musical a Veres 1 Színház előadásában!

Korosztály: 9+ Az előadás hossza: 2 óra 20 perc egy szünettel

Ez a játék legalább annyira filozofikus, mint a klasszikus mesék többsége: egyszerű, élvezhető, sőt szórakoztató képletbe helyezi a létezés alapkérdéseit, a saját életük felépítését tervező fiatalok élet-halál küzdelmét.

Presser Gábor, Sztevanovity Dusán, Horváth Péter: A PADLÁS - félig mese, félig musical a Pannon Várszínház előadásában.

Az Álomgyár beteljesületlen vágyaink iparosított előállítótere. Hollywood-i stílusban. Azaz, izgalmas külső mögé rejtett belső kiüresedettség. Korunk egyik legkiemelkedőbb drámaírójának, Ivan Viripajevnek tollából származó történet rendkívül egyszerű, mégis örökérvényű emberi tulajdonságokra épít, felhasználva az amerikai filmipar unalomig ismételgettet kliséit. Egy átlag péntek este, itallal, narkotikumokkal és annak minden velejárójával összekuszálja tíz átlagember történetét, akik saját belső problémáikkal küzdve magukra erőltetik a minden rendben van amerikai életérzést. Ahogy beljebb kerülünk az álomgyári örvénybe, egyre inkább szűnik meg az eddig biztonságot adó sematikus világ és jutunk el mindennapjaink abszurd közjátékáig. Mindannyian élünk valamiért, mindannyian elveszünk néha, mindannyian próbálkozunk és mindannyian keressük az utat a szeretet felé, ez az Álomgyár.

Strindberg első házassága zátonyra futásakor vetette papírra Az erősebb című színművet (1889). Háromszor nősült, de a nőkkel kialakított kapcsolata sem volt zökkenőmentes, az életét végigkísérte a nyomor és üldözési mánia gyötörte. Mondhatni, a drámán keresztül, önéletrajzi hangja szólal meg a színpadon. “Kávéházi sarok. Kisasztal, poros székek. Ócska karácsonyi zene szól. A hely szinte üres. Rajtunk (nézőkön) és pincéren kívül, csak egy nő olvasgat az ablak közelében. Nyugtalanító nyugodtság. Pár perc múlva egy feltűnő nő ül az asztalához. Véletlen találkozó.” Az erősebb című színművében, két nő egymásnak feszülését, folyamatos státuszváltását követhetjük nyomon. Az erősebb című előadásnál a Nézőtérnyitás 19.25-kor történik. Az előadás hossza: 60 perc

A vörösbegyek állítólag azért pusztulnak el, mert nem ürítik kellő rendszerességgel a szelektív kukákat. Ezt a hülyeséget… Egy lány találkozik egy fiúval. A lány épp a szemetet viszi a szelektív kukákhoz. Ha a lány nem táncolna a kukák előtt, a fiú talán le sem fényképezné. Ha a lány apja nem szemetelne annyit, a lánynak talán le se kellett volna menni a kukákhoz. Holczer Dávid első, Balettláb című darabja, mellyel bekerült a Déryné Program Drámaírói Műhelyének mentoráltjai közé, ősbemutatóként ígér kortárs kamaraszínházi élményt a Győri Nemzeti Színház nézőinek.

A történet középpontjában Sára áll, aki jelenleg Ádám párja, akivel egy hosszú kapcsolat lezárása után esett szerelembe. Korábbi párja, Rafi volt, akivel 25 évesen találkozott, ez volt az első tartós párkapcsolat mindkettejük életében, összesen nyolc évig tartott, ám nem problémáktól mentesen. Rafi ugyanis erős befolyással volt Sára személyiségének alakulására, döntéseinek meghozatalára. A kapcsolatból egy idő után ki kellett törnie, de ezt nem tudta egyedül megtenni, úgy érezte, szüksége van egy megmentőre, és akkor találkozott Ádámmal. A megmentő – áldozat szerep ugyanakkor szintén rejt veszélyeket, és a legritkább esetekben alakít ki egyenrangú viszonyokat egy párkapcsolatban. Sára egyre inkább azt érzi, hogy nincs saját akarata, kiszolgáltatott mások befolyásolási szándékaival szemben. A helyzetet csak bonyolítja, hogy mind Rafi, mind Ádám Sárát vádolja azzal, hogy alapvetően manipulatív a viselkedése. A történet nem kíván igazságot tenni a szereplők között, a valóság kibogozását a nézőkre bízza, akik az előadás több pontján résztvevőként beszélgethetnek a szereplőkkel, kideríthetnek és ütköztethetnek tényeket, feltárhatják a múltat, és akár tanáccsal is elláthatják a karaktereket.

Goethe 1774-ben, nyolc nap alatt írta meg a mindössze öt jelenetből álló tragédiát. A Clavigo címre keresztelt mű a drámaíró munkái közül talán a legtisztább vonalvezetésű, mégis karaktereiben gazdag, érzésvilágában finoman árnyalt. Cselekménye részben személyes élményekből táplálkozik, elmesélve a Kanári-szigeteki író José Clavijo y Fajardo Beaumarchais húgával történő leánykérését. A drámában Clavigo, a hűtlen szerelmes, ki a karrier vágytól hajtva elfeledkezik házassági ígéretéről és a halálhoz közeli állapotba kergeti elhagyott kedvesét, megtorlójára talál annak lovagias bátyjában, ki az igazság bajnokaként lép fel, hogy visszaállítsa a felborult rendet.

Goethe Stellája egy öt jelenetből álló tragédia, amit 1775-ben kezdett el írni, azonban a befejezés egészen 1805-ig váratott magára. Gleichen lovagja szolgáltatta az események alapját, kinek sírköve két nő társaságában örökíti meg a lovagot. A dráma Ferdinánd és az őt viszont szerető Cäcilie, illetve Stella bárónő belső tusáját helyezi előtérbe. Első változatában Goethe a bigámia gondolatát vetette fel a végkifejletben, ami miatt betiltották a mű bemutatását, így a végső változat ennél tragikusabb fordulatot vesz.

Csehov novellák állnak össze egy csokorrá Kiss Csaba De mi lett a nővel című férfimeséjében, ami a RÉV Színház előadásában gyűrűzik tovább. Az előadás három férfiról szól, akik egy csehovi-godot-i világban próbálják felfejteni, hogy mi lett “A NŐ”-vel. Mindegyiküknek mást jelent A NŐ, a képzeletben megjelenő, elérhetetlen, megtarthatatlan típus. Apró történetszilánkokon keresztül mesélik el a reménytelen szerelem és csalódás stációit. Rövid etűdökben kapunk pontos képet férfi típusokról, drámai helyzetek megéléséről. A jelenetek egyes rétegei magukban hordozzák a tragédiát és vele párhuzamosan a bohózatot is. A történetek közti átkötésekben a három férfi viszonya rajzolódik ki. Barátságuk a kezdetektől egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen. Három férfi, húsz szerep, nyolc történet és egy nő.

Jöjjön el a Budai Vigadó csodálatosan felújított épületébe, és töltsön el nálunk egy izgalmas délutánt! Ismerje meg a Hagyományok Házát a padlástól a pincéig, járja be a kerengőt, csodálja meg az Átriumot, és fedezze fel a színháztermet a zárt karzatról egy mindent átfogó épületbejárás alkalmával.

“Harmincvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak arra emlékezem, hogy ott voltam „A padláson”, mindig bent voltam a darab próbáján, pedig álmomban sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy valaha többször is rendezni fogom."

„Mert kell egy hely, hol minden szellem látható. Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható” – ez a hely pedig A padlás! A népszerű mesemusical most a Vörösmarty Színház színpadán varázsolja el az egész családot. A padlás csoda ég és föld között, amelyet csak azok láthatnak, akik szíve olyan romlatlan és tiszta, mint a gyerekeké.