Vajon hány búzaszem kell a boldogsághoz? A Kiskakasnak és a Gazdaasszonynak csak egy kevés jut minden napra, mégis vidáman élnek. Egy nap azonban a Kiskakas pénzt talál a szemétdombon.
Képzeljetek el egy aranyló hajú kisfiút, aki egy aprócska bolygón él és elindul, hogy felfedezze az őt körülvevő univerzumot! Útja során furcsa bolygókon jár, érdekes emberekkel találkozik, és végül a Földre érkezik, ahol egy igazi barátra lel.
Egyszer, nagyon régen, az Andrássy út közelében, volt egy
kerekerdő. Annak a közepén egy domb, mellette egy almafa, amellett egy
kislány - piheni a tegnapi hosszú és vicces, fárasztó és hangos, végeláthatatlan
és picit sem unalmas játékok fáradalmait.
"Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá” - mondja a nyolcadikos Pierre Anthon, majd kisétál az osztályteremből, felül egy szilvafára, hogy onnan kiáltsa világgá az élet hiábavalóságát. Osztálytársai elhatározzák, hogy bebizonyítják neki az ellenkezőjét, ezért tárgyakat kezdenek gyűjteni, "fontos dolgokat", amelyekért érdemes élni. Egy bicikli, amelyre évekig spórolt a tulajdonosa, egy napló, egy lány hosszú haja... A játéknak induló bizonyítás azonban hamarosan kontrollálhatatlanná válik. Mindenki sebezhető lesz, mindenkitől elveszik, ami a legfontosabb neki, miközben a "Fontos Dolgok Halma" egyre nő, és lassan mindent bekebelez.
"Ahogy beköszönt a tél, a kispatak vize csodás változáson megy keresztül: a vízcseppből hópehely lesz, a hópehelyből hógolyó, hógolyóból hóember, hóemberből hóangyal…Zúzmara vagy dér? Jégcsap vagy jégvirág? Zenés játék piciknek a tél csodáiról, melyet közös játék követ."
Történetünk elején egy istenfélő király templomot építtetett, de hiányzik belőle valami. Valami vagy valaki, aki csak az igaznak, a segítőnek, a lelkiismeretében tisztának szólal meg.