Helyszín: Mihai Eminescu Kulturális Központ (Strada Nicolae Grigorescu 19, Târgu Mureș 540095, Románia)
Kapunyitás: 17:30
Esemény vége: 20:00 (Kiemelt jeggyel: 20:00-21:00-ig állófogadás, amelyen Balogh Levente is jelen lesz.)
"Az improvizációval és interaktivitással fűszerezett, porcukor illatú estén felülünk az érzelmi hullámvasútra, és hősünkkel együtt fejest ugrunk egy különös kalandokkal teli utazásba, amelynek a végén az alábbi legfontosabb kérdésekre megtalálhatjuk a választ! – Megsúgom, sokkal közelebb van, mint gondolnánk." – Pokorny Lia
A Budapest 150 programsorozat keretén belül tavasszal és nyáron három különleges ismeretterjesztő előadást láthatnak a KMO-ban, Katona Csaba történész tolmácsolásában.
A Budapest 150 programsorozat keretén belül tavasszal és nyáron három különleges ismeretterjesztő előadást láthatnak a KMO-ban, Katona Csaba történész tolmácsolásában.
A Budapest 150 programsorozat keretén belül tavasszal és nyáron három különleges ismeretterjesztő előadást láthatnak a KMO-ban, Katona Csaba történész tolmácsolásában.
Bősze Ádám és László Ferenc Páratlan párok c. előadássorozata harmadik évadának minden egyes estéjén hajdani kortársak kerülnek majd egymás mellé: egy nagy zeneszerző és egy koronás fő vagy jeles államférfiú.
A történeteknek logikája van – saját történetünknek, és a sokak életét színdarabbá sűrítő történeteknek is ugyanaz a logikája. Ha megértjük az egyiket, megérthetjük a másikat is. ANGSTER MÁRIA sorozata, színházunk előadásai alapján, illetve nyomán, különböző témakörök köré épül.
Túl az ezredik randin - újrakezdés és társtalálás.
A válás, az elválás és az elengedés embert próbáló életleckék. Ezeken keresztül számos dolog tisztulhat le bennünk. Köztük az is, hogy az önmagunkra találást és az elégedettséget nem érdemes mástól elvárnunk, mert ezek személyes feladataink.
„Előadásomban egy foglalkozási csoportnak, a pásztorságnak, azon belül is a juhászoknak dolgozó háromgenerációs magyarszabó-dinasztia munkásságáról és utolsó képviselőjéről: Jordán Zsigmondról (1925–1996) szólok. A szabónemzedék történetéről, a szentesi juhászöltöny és juhászmellény elterjedéséről, virágzásáról és utóéletéről számolok be. A dél-alföldi, így a csongrádi és csanádi pásztorokat kutatva többször elhangzott a szentesi szabó, Jordán Zsigmond neve. A juhászok őt keresték fel, hogy készítse el foglalkozásuk címerévé, saját identitásuk kifejezésévé váló viseleti darabokat: a kabátból, csizmanadrágból, mellényből álló együttest – ami későbbiekben pantallóval bővült –, amit mindannyian juhászöltönynek hívnak. Ebből következik, hogy szabómester-embertől ritkaságnak számít, hogy egy alkotótól ilyen számú viseleti darabot ismerünk.”