Huszonkét kárpátaljai művész, a Pro Arte Munkács szellemi köre a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában jótékony célú kiállításon mutatja be alkotásait. A tárlat a közmédia Jónak lenni jó! című adománygyűjtő akciójához csatlakozik, amelynek során az MTVA és a Duna Médiaszolgáltató NZrt. a kárpátaljai nehéz sorsú gyermekeket segítő KEGYES Alapítvány tevékenységét támogatja. A Pesti Vigadó alagsori galériájában december 1-17. között látható kiállítás alkotásaira a Jónak lenni Jó! műsorfolyam adásaiban lehet adományokat felajánlani.
A TŰRÉSHATÁR | Tű-Rés-Határ hívószó megalkotója és témagazdája Hideg Orsolya öltözéktervező művész, a Kulturális Alapítvány a Textilművészetért kuratóriumi tagja volt. A tematika kifejtése Horányi Attila PhD, művészettörténész, műkritikus nevéhez fűződik – a triennálé mottója a legszélesebb szakmai és művészi spektrumon elhelyezkedő alkotásokat vonzotta, kezdve a hagyományos technikáktól a megújuló és alternatív alapanyagokon át a különleges egyéni technikák alkalmazásán keresztül a gondolatébresztő művészi tartalom kifejezéséig.
A Budapesti Illusztrációs Fesztivál (BILLUFESZT) 2019-ben indult azzal a céllal, hogy a magyar illusztrációt – mint önálló művészeti ágat – országos és nemzetközi kontextusba helyezze.
A fesztivál ötlete Dr. Révész Emese művészettörténésztől és Herbszt László illusztrátortól származik, akik szervező kurátorként azóta is együtt viszik a projektet.
Cakó Ferenc világhírű, Kossuth-díjas animációs filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Film- és Fotóművészeti Tagozat alkotójaként ezúttal elsősorban képzőművészként mutatja be munkáit.
A kombinált jeggyel mind a három aktuálisan nyitva tartó kiállítás megtekinthető.
A budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum alapítója, a német házaspár, Irene és Peter Ludwig több mint tizenkétezer műalkotást birtokolt, antik és kortárs remekműveket egyaránt. A gyűjteményből származó ajándékok és kölcsöndarabok világszerte harminc múzeumban láthatók, ebből tizenkettő a házaspár nevét viseli, többek között Budapesten, Kölnben, Bécsben és Pekingben.
A tárlat a gyógyulás és javítás témakörét tág értelemben vizsgálja, a személyestől a kulturálisig, a társadalomtól a sejtekig. A kiállításon szereplő művek a különböző egyénszintű és globális léptékű törésvonalakra mutatnak rá, miközben a kollektív gyógyulás, a külső és belső egyensúly helyreállításának lehetőségeit is felvillantják.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga is.
A Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák sosem látott válogatása találkozik a Néprajzi Múzeum kiállítóterében, hogy a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves történetén keresztül meséljen a magyar ízlésről, identitásról és a mindennapok alakulásáról.