A kiállítás középpontjában a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum gazdag textilkollekciói, valamint magángyűjtők és múzeumok ruhái és személyes történetei állnak. Közel 150 darab ruhát, kiegészítőt és egyéb tárgyat vonultat fel, amelyek hitelesen tanúskodnak a népművészet és a divattörténet folyamatos kölcsönhatásáról. A tárlat kreatív folyamatokat és történeti kontextust bemutatva arra ösztönzi a látogatókat, hogy újraértelmezzék a viselettörténet és a népművészet közötti határvonalakat, miközben bepillantást nyernek a divattervezők alkotói világába.
Negyven éve mutatkozott be először idehaza a Magyar Élő Építészet című kiállításon az organikus gondolkodást fontosnak tartó építészek közössége. A Makovecz Imre által megfogalmazott gondolatok, a kiállítók munkáinak lényege ma talán még aktuálisabb. A személytelen intelligencia erősödése, a közösségek felbomlása, a pénzhatalom erőszakossága, az egyeduralomra törekvő globális kultúra-pótlék ma még erősebben teszi kérdésessé az ember számára az életet.
A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ El nem mesélt történetek című kiállítása vidéki múzeumok képzőművészeti gyűjteményein keresztül igyekszik bemutatni, hogy az 1989–2024 közötti időszakban milyen értékekkel gyarapodtak a Budapesten kívüli intézmények.
A tárlat a gyógyulás és javítás témakörét tág értelemben vizsgálja, a személyestől a kulturálisig, a társadalomtól a sejtekig. A kiállításon szereplő művek a különböző egyénszintű és globális léptékű törésvonalakra mutatnak rá, miközben a kollektív gyógyulás, a külső és belső egyensúly helyreállításának lehetőségeit is felvillantják.
A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga is.