Színház, Zenés színmű

Molnár Ferenc világhírű regénye alapmű az emberi társadalom természetéről, a hősiesség, az árulás, az esendőség és a hazaszeretet fogalmáról. Nemecsek, Boka, Áts Feri és a többiek örök példák, örök kortársaink.

A komédia zenei világát Carlos Gardel, George Gershwin, Scott Joplin, Jerome Kern, Márkus Alfréd, Glen Miller, Kurt Weill és Zerkovitz Béla fülbemászó örökzöld dallamai garantálják. A Liliom Produkció előadása megint nőkről szól, de nem csak nőknek és nem csak az idősebb korosztálynak, hiszen egyszer mindenki öregszik..

Jókai Mór legolvasottabb regényéből készült nagyszabású musical a világtól való elvágyódás története.

Az események helyszíne egy Adria-parti városka, ahol megesik, aminek meg kell.
A bonyodalmakhoz nem is kell egyéb, mint egy lányát egyedül nevelő, korosodó amoroso, egy könnyűvérű szobalány, egy kávézótulajdonos, aki pocsék feketét szolgál fel, egy hátrányos helyzetű vándormuzsikus, egy életunt milliomos, egy tűzrőlpattant magyar lány és persze rengeteg érző szív.
Az Anconai szerelmesek kacagtatóan fordulatos, kedvesen pikáns, szellemes, zenés szerelmi történet remek slágerekkel, tánccal, sok kacagással és az elmaradhatatlan happy enddel.

A két kiváló musical színésznő Polyák Lilla és Janza Kata előadásában a legismertebb örökzöld slágerek csendülnek fel eredeti nyelven és zenei alappal. A színésznők a 70-es évekbe repítik vissza a közönséget, nem csak a dalok, hanem az extravagáns ruhák és koreográfia által is.

Egy szeretnivaló olasz kisvárosban él Tomao Nicomaco, a már nem épp fiatal, de még lángoló szerelemre vágyó férfi, aki egyedül neveli épp felnőtté cseperedő leánykáját, Luciát. Tisztes háza népéhez tartozik még egy kevésbé tisztességes szobalány, Dorina, s hamarosan rendszeres látogatást tesz náluk Luigi, a vándormuzsikus, aki az apát hegedülni tanítja, a lányának pedig előbb hegedű- majd pásztorórákat ad. Don Tomao a lánynak előnyös házasságot tervez: Lucreziónak szánja, akinek vagyona jól mutatna a családi kasszában. De versenybe száll a lány kezéért a szomszéd presszó tulajdonosa is, aki a környék legpocsékabb kávéját méri, ellenben szívesen tenné zsebre Tomao pénzét, hogy abból valósítsa meg nagy álmát: a vendéglőt. A közelben áll egy panzió is, melynek tulajdonosa donna Agnese, Don Tomao korábbi szerelme, az egyik lakója, Viktória pedig most érkezett Magyarországról „Olaszba”, hogy megcsinálja a szerencséjét… Bonyolultan hangzik, ugye? Pedig a történetnek még épp csak az elején vagyunk!
Szövevényes komédia a hetvenes évek legszebb olasz tánczenéivel, sok-sok nevetéssel, bonyodalommal, szerelemmel és természetesen azzal az ígérettel, hogy a végén (majdnem) mindenki párra lel.

Erdélyi Hét – Erdélyi magyar színházak bemutatkozása
Márton Gyula: Csinibaba
zenés vígjáték

Táncművek a Soproni Petőfi Színház és a Forrás Színház országosan egyedülálló koprodukciójában, az InterEUropa Balett előadásában külföldi sztártáncosokkal.

X. Színházi Olimpia

Luxuria
A Barcelona Flamenco Ballet előadása

Pierre-Augustin de Beaumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült nap
vígjáték
A nagyváradi Szigligeti Színház előadása

Loveshake – az élet összeráz
Színházi duett Rezes Judit és Szabó Győző párkapcsolatának igaz története alapján.
A Delta Produkció előadása

Jól megismert és majdnem megismert szerepeink dalai, történetei.
Ezeken keresztül sokszor szerettük, vágytuk vagy éppen gyűlöltük egymást. Ismerős érzések és dalok melyek összekötnek mindannyiunkat.

Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán

Édouard Louis önéletrajzi regénye emléktöredékeken keresztül mutatja be az író és édesapja kapcsolatát: küzdelmeiket egymással, egymás megértéséért és elfogadásáért, illetve az egymás iránt érzett szeretet megéléséért és kimutatásáért.

Bella Máté és Karafiáth Orsolya díjnyertes abszurd komédiája, remek zenékkel szórakoztatóan mesél az elmagányosodásról, a szerelemről és az emberi kapcsolatok fontosságáról.

A.P. Csehov: Három nővér
Kosztolányi Dezső fordításának felhasználásával
A Szabadkai Népszínház előadása

Viktória imád férjhez menni: úgy tudja, hogy férje Bill meghalt az I. világháborúban, ezért újra férjhez megy, mégpedig elhunyt férje barátjához, Freddy-hez... Helyzetkomikum, szellemes párbeszédek, nyelvi humor, remek zenék – mi kell még egy kellemes nyári színházi estéhez?

A Szépség és a Szörnyeteg című mesejátékunk eredete egy orosz népmese, „A bíbor Rózsa”. A klasszikus mesében - mint ahogy a mi feldolgozásunkban is –a jó megküzd a rosszért! Nem a rosszal– sárkánnyal vagy egyéb kultikus hőssel–, hanem a rosszért, hogy ne legyen többé rossz!

Nyáry Krisztián és Horváth János Antal darabjában irodalomtörténet és színház találkozik – az ebből született, időnként filmszerű, dinamikus, a 100 éves korszak képét megrajzoló előadásban megelevenedik az irodalom: megtapasztalhatjuk, hogy hús-vér emberek írták mindazt, ami ma kötelező olvasmány, akik ugyanúgy szerettek és gyűlöltek, mint akárki más, csak talán hangosabban.

Az éjszakák és nappalok megkövült rendjét a fiatal egyetemista, Kelepei Jenő beköltözése borítja fel némiképp, ám hamarosan kiderül: valójában ennél sokkal szokatlanabb okok állnak az egyre gyűrűző és már-már misztikusan rejtélyes események hátterében. Csontteleky Szigfrid, a magyar Casanova, az érett és kissé kiégett férfiú, akinek látogatásáért gyakorta imádkoznak monarchia-szerte a madámok, egy titokzatos barátjától úgy értesül, hogy a kolozsvári Gerendásban meglelheti álmai nőjét, egy tisztaszívű cselédlány képében... A szerelmes férfiú kész bármilyen eszközt és módszert bevetni néhány percnyi találkozásért, szenvedélyes érzelmeit a bordély lakói és vendégei is enyhén megszenvedik... S ha ez nem lenne elegendő a tisztes ház felbolygatásához, Kelepei mama a híres anyai ösztönök sugallatára Brassóból Kolozsvárra utazik, hogy meglepje kisfiát. A pokol elszabadul és egy ponton már bizton állítható, hogy senki sem az, aminek látszik. Talán csak a vak zongorista azonos önmagával, vagy mégsem?

Kevés olyan ikonikus figura van a színháztörténetben, mint III. Richárd. A sztereotípia: Richárd, a véreskezű zsarnok. De ki ez az ember valójában, és milyen az a közeg, amely engedi őt felemelkedni?

A magyar operett a kulturális örökségünk része.
London az emeletes buszok, Párizs a művészek és bohémek, Bécs pedig a zene városa. Budapest pedig, joggal állíthatjuk az operett fővárosa!

A két kiváló musical színésznő Polyák Lilla és Janza Kata előadásában a legismertebb örökzöld slágerek csendülnek fel eredeti nyelven és zenei alappal. A színésznők a 70-es évekbe repítik vissza a közönséget, nem csak a dalok, hanem az extravagáns ruhák és koreográfia által is.

Dankó Pista regényes élete feladta a leckét életrajzíróinak: élete - és halála megírhatatlan... Igazi kalandokon, fordulatokon át olyan tekervényesen szövődött, hogy talán Jókai, vagy Mikszáth tollára való lehetett volna.