Richard Hannay középkorú, jól szituált, jó megjelenésű agglegény meglehetős unalomban éli szürke hétköznapjait Londonban, amíg egy napon véletlenül össze nem találkozik egy feltűnően csinos fiatal nővel, és hirtelen egy irtózatos bűnügy kellős közepén nem találja magát.
A harminckilenc lépcső John Buchan 1915-ös regénye, és Alfred Hitchcock 1935-ös filmjének adaptációja. Patrick Barlow 2005-ös színpadi változata óriási sikert aratott Londonban, azóta az egész világot bejárta.
A darab érdekessége, hogy az eredeti történetet négy szereplőre szűkíti. Csak a Hannay-t alakító férfiszínész játszik egy szerepet, a színésznő három, egymástól teljesen eltérő figurát jelenít meg. A többi huszonhat szerepet másik két színész alakítja. Ettől az eredeti kémtörténet izgalma bűnügyi komédiába fordul.
Az előadás ideje: 2 óra 10 perc, egy szünettel
Edward Snape és a Fiery Angel Limited engedélye alapján. Patrick Barlow adaptációja Simon Corble és Nobby Dimon eredeti ötlete alapján.
Rádiós, a fiatal tudós a számítógépe tökéletesítésén dolgozik a padláson. Ide érkezik meg négy bolyongó szellem – Kölyök, Meglökő, Herceg és Lámpás – az igazi hősök, akiket kihagytak a mesékből. Itt szeretnének találkozni a Révésszel, aki elviszi őket egy távoli csillagra, az „örökre szépek” bolygójára, ahol végre otthonra lelhetnek..
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül...