Anna és Bálint szerelmesek. Szeretnék az életet jobban csinálni, mint ahogy lehet. Megfelelően és körültekintően, felelősen és értelmesen, higiénikusan és élettel teli módon levezényelni, hozzáállni, kinevetni, mérlegelni és..
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. október 17. vasárnap, 20:00
Drubina Orsolya: A csongrád-csanádi polip Egy történet, nyolc csápban, és három szívben
Anna és Bálint szerelmesek. Szeretnék az életet jobban csinálni, mint ahogy lehet. Megfelelően és körültekintően, felelősen és értelmesen, higiénikusan és élettel teli módon levezényelni, hozzáállni, kinevetni, mérlegelni és természetesen megoldani azt, amit mások kóros elváltozásnak, nyavalyának, vagy csak úgy, mondjuk ki végre, ha félszegen is, bélrendszeri megbetegedésnek neveznek.
Anna............... Pámer Csilla Bálint.............. Molnár Bence Doktor Ica....... G. Erdélyi Hermina
Technikai munkatárs: Baranyai Ádám Díszlet és kellék: Béndek Orsolya Művészeti munkatárs: Zalai Szilveszter Írta és rendezte: Drubina Orsolya
A szerzőről:
1988. január 25-én született Szegeden. A Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium után a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudomány Karán magyar-komparatisztika szakon végezett, majd a Pannon Egyetem Modern Filológia Tanszékén színháztudományból szerezett mesterdiplomát. Prózaversei eddig a Tiszatájban, a Szépirodalmi Figyelőben és a Híd fiatal alkotókat bemutató sorozatában jelentek meg.
2017-ben a Vajdasági Magyar Drámaíróversenyen Sárkányterminál című felnőtteknek szóló bábmeséje volt az egyik nyertes darab, amely 2018-ban meghívást kaphatott a Színházi Dramaturgok Céhének Nyílt Fórum elnevezésű drámafejlesztő kurzusára is. 2019-ben A brémai című második drámája ugyanezen keretek között Forgács Péter rendezésében került a POSZT közönsége elé.
Harmadik műve a Líra és Logika Teátrum a Líra és Logika Kulturális Alapítvány projekt-teátruma szervezésében valósulhat meg felolvasószínházi formában.
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 40 éve állít emléket az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak, a középkori Európa egyik legfontosabb eseményének. E három napon látványos lovagi tornák, pompás királyi menet és esti fáklyás felvonulás, vásár és koncertek várja az idelátogatókat, és természetesen a méltán híres királyi palota, gyönyörű reneszánsz kertje és a Salamon-torony is újra pezsgő középkori élettel telik meg.
Szeretettel várjuk Önöket 2025-ben is Palotajátékokra, hogy együtt idézhessük fel azt az utánozhatatlan középkori hangulatot, melynek egyik hiteles helyszíne Visegrád!
A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkezünk, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston?
Az 1920-as évek a felszabadult öröm, a tánc, az életigenlés, a felejthetetlen bolondozások, a szabadjára engedett fantázia és határokat nem ismerő kreativitás évtizede volt. Egy olyan időszak, amikor az érzések szenvedélyesebbek, az élmények erősebbek, a gondolatok temperamentumosabbak voltak, mint bármikor máskor! Az 1920-as években a sport és a művészetek területén máig emlékezetes eredmények születtek, akár az gombamód szaporodó sportklubokban és az egyre profibban megszervezett nyári olimpiákon, akár a filmművészetben, a festészetben, az irodalomban és a zenében! E legendás korszakot idézzük meg SPLASH! című műsorunkban!
A SPLASH! nemcsak egy cirkuszi show lesz, hanem egy felejthetetlen élmény is, tele örömmel, csodával, nevetéssel és az 1920-as évek felejthetetlen hangulataival!
Székely Csaba legfrissebb történelmi szatírája sok humorral beszél a különböző identitások sokszor értelmetlen, érthetetlen harcáról. Arról, hogy hogyan címkézzük fel a másikat, hogyan összegződik az emberek közti személyes ellenszenv és a fentről irányított gyűlöletkeltés. Hogy milyen az, amikor a hatalom dönt arról, hogy ki lehet egy társadalom teljes értékű tagja, és kit kell kivetni magunk közül. És arról, hogy hogyan kérdőjeleződik meg az alapvetés, hogy az ember az ember. Még ha a saját szomszédainkról is van szó.
