A darab 1942-ben került a Nemzeti Színház színpadára. Újdonsága, hogy polgárok szerepelnek a színpadon, mesteremberek, akik összeszorított szájjal halálig tudnak küzdeni, ha az életükről-jogaikról van szó.
kamaraszínházi változat 2 részben
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. április 27. szerda, 19:00
A KASSAI POLGÁROK A kamaraszínházi változatot írta: dr. Éless Béla
Ez a gyönyörű dráma a XIV. század elején, Róbert Károly uralkodása idején játszódik. 1942-ben került a Nemzeti Színház színpadára. Újdonsága, hogy polgárok szerepelnek a színpadon, mesteremberek, akik összeszorított szájjal halálig tudnak küzdeni, ha az életükről-jogaikról van szó. Izgatott korban élnek, a városok polgársága, kezd öntudatra jutni, kezdi ismerni saját értékét, hivatását. Soraikból emelkedik ki János mester, a kőfaragó. Emelkedett lélek, művészember. Szent Erzsébet szobrát faragja a kassai dóm kapuja fölé. Gondosan dolgozik a vésőjével, de szerelem támad benne nevelt lánya, Genovéva iránt. Aki modellje szobrának, hite szerint ez lesz az a mű, amelynek megalkotására született. Ómodé nádor martalócai már betörtek a városba, de a Tanács még mindig ülésezik. János hát besiet a Tanácsba. A király Ómodé nádornak ajándékozta a várost, de korábban szerzett jogán Kassa szabad királyi város. A Tanácsban János mester szava dönt: ellenállnak, minden eszközzel.
Mialatt harcol, zsoldosok megölik feleségét. Genovévát már korábban – mindkettejük védelmében – elküldte, a fia a nagyvilágban, messze, egyedül maradt. De ha nincs Genovéva, minek a szobor?! A harc hevében Ő maga öli meg vésőjével Ómodét. Az ellenállás sikeres, a polgárok győztek. János az ő hősük, a királyi bíróság felmenti a hazaárulás vádja alól. Hős volt? - kérdi Albertus, az író. Ember – feleli önmagának és nekünk.
Szereposztás: János mester........................................ KORCSMÁROS GYÖRGY Ágnes, a felesége................................. NYERTES ZSUZSA Kristóf, a fiuk......................................... HÉGER TIBOR Genovéva, a nevelt lánya..................... ANTALFI ANETT Jakab, a kereskedő.............................. KERTÉSZ PÉTER Gergely Páter....................................... VÁRKONYI ANDRÁS Albertus a krónikás............................... BODOR GÉZA István Püspök....................................... MESTERHÁZY GYULA Sabina, a dajka..................................... VALLER GABRIELLA Petrus Bíró............................................ BÁCSKAI JÁNOS Dyles, a molnár..................................... HEGEDÜS MIKLÓS Leonárdus, a szűcs............................... UMBRÁTH LÁSZLÓ 2 zsoldos............................................... X X X
Díszlet-jelmez: HÚROS ANNAMÁRIA DÓRA Zene: KOKAVECZ IVÁN A rendező munkatársa: DOBOS ERIKA Rendező: KERTÉSZ PÉTER Művészeti vezető: ÉLESS BÉLA
A helyek elfoglalása (a jegyár kategóriákon belül) az érkezés sorrendjében történik!
Tegyük fel, hogy megcsalt a férjem – mit teszek én? Sírok, válok, vagy bosszút állok?
Lucienne Vatelin tisztességes feleség, esze ágába nem jut megcsalni a férjét – és az elvét tartja mindaddig, amíg a férje őt meg nem csalja. Viszont, ha ez megtörténne, arra is felkészül: talonban tartja a jóképű Babillont, hogy ha kell, legyen kivel bosszút állni…
A hülyéje őrült és szerelmes bohózat – tökéletes nevettető kikapcsolódás szerelmeseknek, friss házasoknak, és hűtlenséget tervezőknek. Megszállott nőcsábászok és bosszúálló feleségek a Thália Színház Nagyszínpadán.
„Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán feltekerjük a hőfokot. Pont olyan sül ki belőle, mint egy finom flódni” – meséli Stahl Judit, az előadás megálmodója.
