Ez a műsor a népzene és a klasszikus zene sajátos ízeivel kíván segíteni a hallgatóságnak elmélyedni Ady Endre költészetében úgy, hogy az útkereső, vívódó, gyarló ember gondolatait, igazságait felidézve élményt és hitet adjon. Reményt, sőt meggyőződést ahhoz, hogy globalizálódó világunkban van még a kultúra értékeit őrző, továbbadó és szerető ember, aki nyilvánvalóan európai, egyszerre keleti és nyugati, ezzel együtt magyar.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. április 9. csütörtök, 19:00
„Úgy érzem s bátran vallom, hogy az európai magyar lelkének a szószólója vagyok.” (Budapesti Napló 1906)
Ady Endre új személyiség-felfogást, nemzeti önismeretet, s ezek talaján egy merőben új, modern és merész költői nyelvet hozott a XX. század eleji magyar szellembe. Mindezt oly módon, hogy eközben mély gyökerekkel kapcsolódott hazája történelmébe, kultúrájába. Kora válságát, a hagyományos európai világkép és értékrend összeomlását nem csak önmaga, de a közösség, a nemzet identitásvesztéseként élte meg. Nem kisebb célt tűzött maga elé, mint a még megmaradt értékeknek az átmentését, újrafogalmazását, az „új időknek új dalaival” való ötvözését. Ez a műsor a népzene és a klasszikus zene sajátos ízeivel kíván segíteni a hallgatóságnak elmélyedni Ady Endre költészetében úgy, hogy az útkereső, vívódó, gyarló ember gondolatait, igazságait felidézve élményt és hitet adjon. Reményt, sőt meggyőződést ahhoz, hogy globalizálódó világunkban van még a kultúra értékeit őrző, továbbadó és szerető ember, aki nyilvánvalóan európai, egyszerre keleti és nyugati, ezzel együtt magyar.
Csík János népzenész és előadóművész hosszú évek óta dolgozik együtt Őze Áron színművésszel. Együttműködésük eredményeként néhány évvel ezelőtt született meg az ADAGIO című rendhagyó zenés-irodalmi estjük, amelyet Balogh Kálmán cimbalomművésszel és Dresch Mihály szaxofon művésszel közösen állítottak színpadra. Ennek sikere alapján született az Ady életműből készített „Száz titok kavarog” című előadás, melynek során a magyar népzene, a klasszikus zene, a magyar jazz ízű muzsika és a vers sajátos egymásba fonódása jelenik meg. Ennek megvalósításában közreműködik Aux Éva színművész és énekesnő, Bognár András, Vizeli Máté népzenészek és a Budapesti Kamarazenei Műhely.
A világon először a Madách Színház kapta meg a jogot, hogy non-replica változatban állítsa színpadra a Mamma Mia! musicalt. A bemutató 2014 augusztusában a Szegedi Szabadtéri Játékokon, szeptemberben pedig a Madách Színházban volt.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja…
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt…
