A szülők nem mindig értik gyermekeik szavát és a gyerekek néha furcsán fejezik ki érzéseiket. Ebből aztán félreértések hosszú madzagja kezd kígyózni körülöttünk, sértődésekkel, apró hazugságokkal. Szerencsére a mesében az a jó, hogy a történet végére az igazságra fény derül, és a szereplők megtalálják elveszettnek hitt szeretteiket! Színházba hívunk benneteket, de nem csupán a nézőtérre, hanem a színpadra, hogy együtt mókázzunk a népmesék madárfüttyös világában. Sanyi, én és a gyerekek Produkció
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos. Egészen addig, amíg Észak-Erdély 1940-ben vissza nem tér az anyaország kebelére, és kormányunk figyelme oda nem szegeződik Bözödújfalura. Egyik nap még egyformák vagyunk, másnap már ahányan, annyi félék. És persze nem mindenkinek jár egyenlő bánásmód.
Jegyvásárlás
