A mű egy ember kalandos, romantikus története, aki felismeri, mi az igazán fontos és szép az életben, fontosabb akár a vagyonnál, kincsnél, hírnévnél.
A regény létrejöttében az életrajzi mozzanatok mellett a korabeli közélet eseményei is jelen vannak a történetben, így a musical nézője átélheti, milyen is lehetett a reformkor utáni Magyarország élete.
Jókai utópiája részben erkölcsi és társadalmi, részben politikai és történelmi. A mű mondanivalója talán sosem volt időszerűbb, mint manapság, hiszen annak megírásakor 1872-ben, Jókait egyre nagyobb iszonyattal tölti el a modern polgári világ, a kapitalista civilizáció, és regényeiben hősei számára a menekvést teremti meg egy-egy valóságos, vagy – mai kifejezéssel élve – virtuális sziget fölrajzolásával.
Kálmán Imre egyik legnépszerűbb operettjében Marica grófnő kétségbeesett útkeresését követhetjük nyomon, ahogyan a szerelem elől menekülve, egy új szerelmet talál. A birtokosnő már unja a társaságbeli férfiakat, így egy kitalált, képzeletbeli vőlegénnyel riasztja el kérőit. Így sem menekülhet: megismerkedik birtokának gazdatisztjével, a tönkrement Tasziló gróffal, aki álnéven húga kelengyéjére gyűjt. A történet egyre bonyolódik, a dallamok pedig egyre édesebbek: minden adott egy remek, szövevényes szerelmi szállal átfont operetthez.
