1959-ben, amikor megjelent Szabó Magda nagysikerű könyve, bombaként robbant be a köztudatba. A mű a 20. századi magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása, felkavaró és lebilincselő történetével, csodálatos nyelvezetével, és hihetetlen tudatos, zseniális szerkesztettségével.
Encsy Eszter, a regény főhősnője felidézi életét, és az emlékek morzsáiból egy különleges női történet bontakozik ki.
Encsy Eszter szegény értelmiségi családban nőtt fel, és bolondos, virágokat babusgató apja, csendben robotoló anyja mellett részt kellett vállalnia a gondokban. A kor, amelyben Eszter született, iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, és örökre kipusztított belőle minden hitet, bizalmat, örülni tudást. A koraérett kislány a körülmények kegyetlen szorításában hamar megkeményedik, kapzsivá, önzővé válik. Elpusztíthatatlanul él azonban benne a vágy a szeretet, a szépség, az emberi melegség után; ezért is lopja el a gazdag családban nevelkedett, elkényeztetett Angéla kedvenc állatát, az őzet, s akaratlanul is annak pusztulását okozza. A második világháború után Eszterből ünnepelt, híres színésznő lesz, már nem szenved hiányt semmiben – csak éppen az “őz”, vagyis a szeretet, az őszinte emberi kapcsolatok hiányoznak az életéből. Minden, amit kap, későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még a szerelem se váltja meg többé iszonyú önmagától. És Eszter, ahogy ettől a társadalomtól tanulta, amelyben él, és amely fölnevelte, öl: akarva akaratlanul megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette őt.
Szereplők: Eszter.......................................................................................... Nagy Mari Apa, Pipi...................................................................................... Gáspár Sándor Anya, Juli..................................................................................... Spolarics Andrea Angéla......................................................................................... Erdélyi Timea Ügyfél, Páter, Zöldséges, Dózsa, Személyzetis, Orvos.............. Őze Áron
Alkotók: Díszlettervező: Enyvvári Péter Jelmeztervező: Sántha Borcsa Dramaturg: Kovács Krisztina Rendező: Őze Áron
Az előadás a bohózat és a commedia dell’arte elemeit vegyítve mulattat és szórakoztat, miközben a szerelem, a csavaros ész és a szolgák furfangja győzedelmeskedik.
Vígjáték az áramszünetben. Miközben a társaság nem lát semmit, a nézők mindent látnak… Brindsley és Carol fiatal pár. A férfi feltörekvő szobrász, és menyasszonyával elloptak pár műtárgyat a szomszédban lakó Harold Gorringe-től, hogy azokkal lenyűgözzék Carol vendégségbe érkező apját, illetve annak gazdag műgyűjtő barátját, Lembergert. A vendégek érkezése előtt azonban elmegy az áram, és teljes sötétségben kell megfelelni az apósjelöltnek, Melkett ezredesnek. Mindeközben beállít a sötéttől rettegő felsőszomszéd, Miss Furnival, felbukkan Brindsley korábbi szeretője, Clea, ráadásul a szomszéd lakó, akitől a műtárgyakat „köcsönvették”, Harold Gorringe is idő előtt hazatér… A klasszikus bohózati helyzeteket az teszi még viccesebbé, hogy a szereplők a sötétben semmit nem látnak, a nézők viszont mindent.
A világ legnagyobb példányszámban eladott lemezekkel rendelkező szopránja, a legendás, GRAMMY®-díjra jelölt művész, Sarah Brightman 9 év után visszatér Magyarországra…
Jegyvásárlás
