A bardo a tibeti buddhizmusban a köztes lét elnevezése, ezen felül az élőlény létezési szintjének átmeneti állapotait is ezzel a névvel illetik. A buddhizmus szerint ezek az átmeneti időszakok a legalkalmasabbak a mögöttes, tiszta tudat felismeréséhez. Így például számon tartanak olyan bardokat, amelyek az élet során is megtapasztalhatók: az emberi lét, az álom, valamint a meditáció bardoja.
Tiszavirágcímű munkájában Cserepes Gyula koreográfus a mulandóságra fókuszált. Ezt a gondolatmenet folytatva, mintegy belenagyítva az efemeritás fogalmába, a születés, valamint a halál pillanata kezdte el foglalkoztatni. Vas János (Gyula egykori néprajztanára) segítségével a magyar nyelvterületen fellehető, az emberi élet kezdetét és végét kijelölő két pillérhez kötődő hagyományokat, szokásokat, hiedelmeket vizsgálva jutott odáig, hogy a köztes lét állapotára összpontosítson új előadásának létrehozása során. A majdani előadás egyrészt a már említett néprajzi források felhasználásával alkotott színpadi képek és jelenetek áramlata. Másrészt a Tibeti Halottaskönyv (BardoTödol) által inspirált színpadi rituálé, amely kísérletet tesz arra, hogy az illékonyt megragadja, a láthatatlant megmutassa, az elmúlást – egy pillanatra – kimerevítse.
Alkotó: Cserepes Gyula
Előadók: Barna Krisztián, Bozsányi Liliána, Dabóczi Dávid, Gyevnár Réka, Horváth Adrienn, Joó Renáta, Ungi Krisztián
Fény: Dézsi Kata
Zene: Mádi László
Stylist: Farkasdy Szilvia
Cserepes Gyula Jugoszláviában született, magyar anyanyelvű családban nőtt fel, táncolni nyolc évesen kezdett. Néptáncot a Fóti Népművészeti Szakközép- és Szakiskolában, kortárstáncot a Budapest Kortárstánc Főiskolán tanult. Először a budapesti Közép-Európa Táncszínház, majd a ljubljanai En-Knap Group tagja volt. 2012 óta szabadúszó alkotó és előadóművész. Az elmúlt években a svájci Cie József Trefeli és Cie Philippe Saire előadásaival Brazíliától Iránig, Ausztráliától Dél-Koreáig, Mozambiktól Mexikóig a világ számos országában fellépett.
Önálló előadásai a helyspecifikustól az interaktív táncelőadásig ívelő skálán mozognak. Munkájának kiindulópontja a ritmus, mint univerzális nyelv, így ötvözve saját nép- és kortárstáncos hátterét, hogy ezeken az alapokon elindulva olyan innovatív előadásokat hozzon létre, melyek a táncnak az esszenciáját, az ember életében betöltött alapvető szerepét kutatják.
2019-ben aKözép-Európa Táncszínház Ifjú Koreográfusok Fóruma programjának nyertes pályázójaként készített Tiszavirág című demonstrációja a mostani új bemutató egyfajta kiindulópontjának tekinthető.
Az előadás hossza 60 perc.
Közép-Európa Táncszínház
Progresszív. Stílusos. Kortárs. A KET Magyarország egyik leginnovatívabb tánctársulata. Egyedülálló repertoárjának darabjai aktualitásra és reflektivitásra törekszenek. A mindennapokban felmerülő problémák felvetéséhez és az arra adott válaszok megfogalmazásához a kortárs tánc változatos nyelvét választották. A KET, ahogy ezt nevében is hirdeti, vállalja egy adott földrajzi régióhoz való kötődést, a Kárpát-medence és régiója nemcsak a működésének fő területét, hanem az egyedi mozgásvilágot, témaválasztást is meghatározza.
Jegyvásárlás
