Bartók Világverseny és Fesztivál - Vonósnégyes 2021 / Döntő
Idén vonósnégyesek indulhattak a nemzetközi megmérettetésen, amelyet immár ötödik alkalommal rendez meg a Zeneakadémia. A 2017-ben életre hívott verseny hatéves ciklusokban valósul meg. A páratlan években a hangszeresek versenyeznek: először a hegedűsök, őket 2019-ben követték a zongoristák, 2021-ben pedig a vonósnégyesek.
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. október 30. szombat, 19:00
Idén vonósnégyesek indulhattak a nemzetközi megmérettetésen, amelyet immár ötödik alkalommal rendez meg a Zeneakadémia. A 2017-ben életre hívott verseny hatéves ciklusokban valósul meg. A páratlan években a hangszeresek versenyeznek: először a hegedűsök, őket 2019-ben követték a zongoristák, 2021-ben pedig a vonósnégyesek. A páros években zeneszerzői verseny zajlik, mindig a következő esztendő hangszeres fordulójának megfelelő művekkel, és az itt győztes kompozíciók bekerülnek az előadandó repertoárba. A versenyzők számára a zsűri összetétele is rendkívül fontos vonzerőt jelent. 2021-ben az ítészek között a Kossuth-díjas Kelemen Barnabás és a szintén Kossuth-díjas Rolla János hegedűművészek, valamint a Széchenyi-díjas Tallián Tibor zenetörténész mellett a világ kamarazenei életének elismert tagjai foglalnak helyet: Mikhail Kopelman orosz-amerikai hegedűművész; Johannes Meissl osztrák hegedűművész, a Bécsi Zeneművészeti Egyetem kamarazene professzora és rektorhelyettese, az Artis Quartet tagja; Ami Oike hegedűművész, a Tokiói Művészeti Egyetem (GEIDAI) tanára, valamint Barry Shiffman kanadai hegedű- és brácsaművész. Bár a Bartók Világverseny még nem tekinthet vissza több évtizedes múltra, rangja máris a legnagyobbak közé emeli: minden esztendőben több százan jelentkeznek a fordulókra, és minden évben világszínvonalú produkciókat hallhat a közönség és a zsűri a döntőben.
„Én öngyilkos leszek, anya.” Ezzel a mondattal egy őszinte és zavarba ejtő beszélgetés veszi kezdetét anya és lánya között. Az est folyamán fény derül régi traumákra, kimondatlan vágyakra és eltitkolt hazugságokra is, közben pedig felszínre kerülnek azok a legmélyebben őrzött, ellentmondásos érzelmek, amelyek csakis szülő és gyermeke között feszülhetnek.
Arisztokratikus környezetben, Barnier szappangyáros villájában játszódik a humoros történet, félreértésekkel, szerelmi háromszögekkel, eltitkolt gyermekekkel, táskák elcserélésével fűszerezve.
A főhős, egy lánygyermekes családfő múltjából és jelenéből régen látott, vagy éppenséggel nem várt szereplők bukkannak fel, így egyetlen délelőtt kell ráébredne arra, hogy a lánya terhes, egy alkalmazottja kirabolta, és ezeken az elhanyagolható csekélységeken kívül is számos egyéb bonyodalom forgatja fel jól felépített polgári életét. Bertrand Barnier sajnos nem tud jó és egyértelmű válaszokat adni a sors eme kihívásaira, az események fokozatosan föléje tornyosulnak és elnyomják, az egymást követő félreértés- és katasztrófasorozat pedig alaposan próbára teszi a szereplőket és a nézők rekeszizmait egyaránt.
A nagyszerű francia vígjátékból két film is született: egyikben Louis de Funes alakította a főszerepet (1967), a másikban Sylvester Stallone (1992).
