Program


BDZ-NAP 2020 / KAMARAKONCERT - DVORÁK/MENDELSSOHN

BDZ-NAP 2020 / KAMARAKONCERT - DVORÁK/MENDELSSOHN

Egy nap Hollerung Gáborral és a Budafoki Dohnányi Zenekarral
Örömmel és büszkén adjuk hírül, hogy a régóta dédelgetett BDZ-NAP továbbra is várja látogatóit. A biztonságos környezet érdekében ugyan a túl nagy apparátust igénylő koncertprogramot megváltoztatjuk, a rendezvényt hamarabb befejezzük, de továbbra is három koncerttel, egy nyilvános próbával és egy Hollerung Gáborral szervezett, kötetlen beszélgetéssel várjuk közönségünket.  több

 

Soha nem látott kapcsolódási lehetőséget kínálunk színpad és közönség között, kényelmes, biztonságos kivitelezésben. Töltse velünk vasárnapját!

Mikor 1878-ban Dvořák Bécsben járt, annyira lenyűgözte Mozart fúvós szerenádja, hogy miután hazament, alig két hét alatt megírta a saját fúvós szerenádját. Mozart darabját használta mintának, hangszerelését tekintve pedig csupán annyi változtatást eszközölt rajta, egy csellóval és egy bőgővel egészítette ki a fúvósokat.

Mendelssohn 1825-ben komponálta vonós Oktettjét, nem sokkal azután, hogy családjával egy nagy, impozáns házba költöztek Berlinben a Leipzigerstrasse-ra.  Az udvaron álltó üvegház elég tágas volt ahhoz, hogy elférjen a család reggeli koncertjeinek közönsége. A fiatal Felix ezek során szerezte zenei ismereteinek nagy részét.  A zongora mellett hegedült és brácsázott is, gyakran pedig részt is vett a saját maga komponálta vonós szimfóniák előadásában is. Minden kétséget kizáróan ezeknek a műveknek a megírása során szerzett tapasztalatai vezették oda, hogy egészen fiatalon, tizenhat évesen megkomponálta a vonós Oktettet.

Azért is volt lenyűgöző ez az alkotás, mert hasonló még nem született a kamarazenében. Létezett két dupla kvartett Louis Spohr tollából 1823-ból, de ebben az esetben két vonós kvartettről van szó, melyek felelgetnek egymásnak. Mendelssohn tudta, mit akar, és pontos utasításokat hagyott a kottában: "Ez az Oktett szimfonikus zenekari stílusban kell, hogy megszólaljon. A pianokat és fortékat szigorúan be kell tartani és még jobban kihangsúlyozni, mint a hasonló darabokban."

 

Mendelssohn nagyra becsült hegedű tanárának, Eduard Rietz-nek nem csak ajánlotta a művet, hanem születésnapi ajándékának is szánta. Minden bizonnyal akkor is tanára járt az eszében, mikor az első tétel szárnyaló hegedű frázisait írta. A Scherzot Goethe Faustjából a Walpurgis-éj inspirálta. Nővére, Fanny elmondása alapján, Mendelssohn azt szerette volna, ha a Scherzot staccatto és pianissimo játszanák, mivel "minden új és idegen, ugyanakkor egészen ösztönző és varázslatos. Az ember nagyon közel érzi magát a szellemvilághoz, felemelkedik a levegőbe, már majdnem elkap egy seprűnyelet és csak repül, amerre sodorja a szellő. A végén a hegedű felszáll - mely könnyű, mint egy tollpihe - és minden el van fújva."

Dvorák: Szerenád

Közreműködnek:

Helecz Dániel - cselló
Budai Krisztián - nagybőgő
Kőházi Edit - oboa
Czápos Benedek - oboa
Szepesi Bence - klarinét
Sándor Balázs - klarinét
Kotroczó Szabolcs - fagott
Korda Nikoletta - fagott
Keszera Éva - fagott
Fröschl Éva - kürt
Mészáros Bence - kürt
Südi Bálint - kürt
 
Vezényel: Kanyó Dávid
 
Mendelssohn: Oktett
 
Közreműködnek:
 
Gazda Bence, Kristó-Varga Nikolett, Bánhegyi Tünde, Nádasdi Szilvia - hegedű
Kusz Viktória, Markó János - brácsa
Kószás Ágnes, Szabó Anna - cselló
Lázár Gyula - bőgő
 

Ajánló


" „Tűrj békességgel!”, ezt papolta az apát urunk is sokszor: „Boldogok a béketűrők,…

1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt,…

Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az…


Vásárlói tájékoztatóÁltalános szerződési feltételek | Kapcsolat