Bethlen - Történelmi dráma Móricz Zsigmond regényei nyomán
Móricz Zsigmond nagyszabású Erdély-regénytrilógiája ihlette Závada Pált Bethlen című történelmi drámája megírására. Művében Bethlen Gábor alakjában a magyarság egészére vonatkozó történelemfilozófia, Magyarország jövőépítő lehetőségei jelennek meg.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. január 18. szerda, 19:00
Bethlen a megmaradást elősegítő, a mindennapok építő munkáját képviseli. Ő a főalak, ő küzd, viaskodik a környezete kisstílű politikusaival, alattomos intrikáival, a múlttal, a kísértet Báthory Gáborral, akinek eszményei a tökéletességet hordozzák, és a szerelemmel, Báthory Anna személyében, aki inspirál, de pokolba is taszít. Bethlen felesége, Károlyi Zsuzsanna a jó asszony, aki óv, de a férfi nagyra törő terveit gátolja. A regény történelmi atmoszféráját, társadalmi tablóját a kar szerepeltetésével oldja meg Závada. Ez a kar hol narrátor, hol belső hang, hol szolgák, hol kémek, hol szeretők, hol katonák - a külvilág megszemélyesítői.
Díszlet: Tresz Zsuzsanna Jelmez: Kárpáti Enikő Dramaturg: Lőkös Ildikó Mozgás: Makovinyi Tibor Zene: Wéber Kristóf Rendező munkatársa: Trinfuj Mihály
Két legenda egy koncerten: a nyolcvanöt éves Riccardo Mutit igen régi és szoros szálak fűzik a 185 éves Bécsi Filharmonikusokhoz. A zenekar sokszor tisztelte meg a karmestert meghívásokkal, nemegyszer olyanokkal is, amelyek kivételes alkalmakhoz kapcsolódtak.
Ebben a romantikus-bűnös korban az egyik mulató, az Arizona sarkában egy titokzatos néni üldögél. Senki nem tudja az igazi nevét, se azt, hogy ki volt ő korábban, mielőtt befészkelte magát az egyik sarokba. Szívesen mesél annak, aki leül mellé – történeteiből pedig kibomlik az a hőskor, amikor a mutatványosoknak, színészeknek, énekesnőknek, táncosnőknek, kabaréhősöknek szóló tapsviharban alakult ki a máig világhíres pesti éjszakai élet. A színdarabot ráadásul az eredeti Arizona mulató falai között játsszuk. A falak pedig mindenre emlékeznek…