Az „írás vallásai” számára a szövegek normatívak, annak ellenére, hogy tudatában vagyunk, hogy egy igen jól körülhatárolható, és a miénktől jelentősen különböző kor, kultúra és nyelv dokumentumaira alapozzuk az életünket. Hogyan lehetséges, mit jelent, hogy a szöveg szerzői, ill. maguk a szövegek sugalmazottak? Mit kezdjünk ennek megfelelően a nyilvánvaló tárgyi tévedésekkel? Milyen módon kell lehatárolnunk és meghatároznunk a szöveg tévedhetetlenségét, hogy az megfeleljen a szöveg természetének?