Lev Birinszkij: Bolondok tánca
Fordította: Győrffy Miklós
Lev Birinszkij dráma- és forgatókönyvíró feltehetően 1884-ben született a Kijevi Kormányzóság területén, Bukovinában nőtt fel, ahonnan előbb Németországba, majd 1927-ben az Egyesült Államokba emigrált. A tízes években népszerű szerzőnek számított a Monarchiában, ehhez képest meglepően keveset tudunk róla, inkább ellentmondásos pletykák és legendák maradtak fenn vele kapcsolatban. Németországban kezdett forgatókönyveket írni a húszas években, legalább tíz amerikai film kötődik a nevéhez, darabjait játszották a Broadwayn. Élete utolsó hét évéről semmit sem tudunk, vélhetően elszegényedve, magányosan halt meg 1951-ben New Yorkban.
Bolondok tánca (Narrentanz) című szellemes társadalmi szatírájának világpremierjét 1912. szeptember 28-án tartották egyszerre tíz színházban: Berlinben, Prágában, Bécsben, Münchenben, Drezdában, Kölnben, Königsbergben (mai nevén Kalinyingrádban), Lipcsében, Frankfurtban és Hannoverben. Még ugyanabban az évben bemutatták New Yorkban, Brnoban és a budapesti Nemzeti Színházban, és azóta is számos európai országban játszották.
Birinszkij vígjátékában görbe tükröt tart egy feudális berendezkedésű, korrupt, bürokratikus, a kisebbségekkel szemben rendszerszinten diszkriminatív társadalomnak, mint amilyen Oroszország volt a huszadik század elején. II. Miklós cárral és az uralkodó társadalmi osztállyal szembeni egyre növekvő elégedetlenkedés sztrájkokhoz, tiltakozásokhoz, lázadási hullámokhoz vezetett országszerte. Mivel a radikális forradalmi eszméket valló ellenzékiek közül sokan börtönben vagy száműzetésben voltak, az 1905-ös forradalmat – mely utólag visszatekintve a Romanov-dinasztia bukását hozó 1917-es forradalom főpróbája volt – vérbe fojtották. Ez az elbukott kísérlet szolgált inspirációul Birinszkijnek, hogy megírja váratlan fordulatokban gazdag tragikomédiáját: korrupt politikusok, zavaros eszméket valló forradalmárok, naiv világmegváltók, opportunista hivatalnokok és egy szerelemre éhes polgármesterfeleség burleszket idéző ámokfutását. A színház csaknem teljes társulata szerepel ebben a meglepően mai, abszurd kavalkádban.
„Az talán vitathatatlan, hogy egy tiszta, világos gondolat, egy nemes eszme a gyújtózsinórja minden forradalomnak a történelem folyamán. Mégis! Ma már sejtjük, tudjuk, hogy különböző hatalmi érdekek és önző emberi gyarlóságok vezettek ahhoz, hogy egy eredetileg nemes szándék legtöbbször önmaga ellentétébe fordult. Van-e esély manapság egy igazi forradalomra, társadalmi megújulásra? Mennyire tudtuk megőrizni igazi, eredeti jelentésüket a hétköznapi politikai csatározások során agyonhasznált egyetemes értékeinket jelölő szavainknak? Mit értünk ma demokrácia, szociáldemokrácia, liberalizmus, nacionalizmus, tolerancia alatt? Elfogadható-e, megbocsátható-e bármilyen
mániákusan képviselt eszme, nemes idea nevében elkövetett erőszak? Milyen esélye van az erkölcsi és fizikai túlélésre a különböző hatalmi játszmáknak és a korrupt rendszereknek folyamatosan kiszolgáltatott kisembernek? Mi történik akkor, amikor az egyén kifordul önmagából, és őrült mániája veszi át az irányítást cselekedetei fölött? Kommunizmus és antikommunizmus, megalománia és hatalommánia, autokrácia és demokrácia, forradalom és ellenforradalom, bolondok tánca vagy amit akartok… Táncolunk?” Sebestyén Aba
Szereplők
IVÁN HABAROVICS, kormányzó................................................................................................. LÁSZLÓ ZSOLT
JELIZAVETA, a felesége.............................................................................................................. TÓTH ILDIKÓ
KOLJA, a kormányzó fia első házasságából / IZIDOR, Goldmann fia......................................... SZIRONY KORNÉL e.h.
KOZAKOV, forradalmár................................................................................................................ SIMON ZOLTÁN
MALAHOV, forradalmár / DAVIDOV, hivatalnok / RENDŐR........................................................ FEHÉR LÁSZLÓ
ALEXIS, forradalmár.................................................................................................................... JUHÁSZ TIBOR e.h.
LENSZKIJ, forradalmár................................................................................................................ SCHNEIDER ZOLTÁN
PAVLOVA, forradalmár / LAPKINNÉ, Jelizaveta húga................................................................. SIPOS VERA
MÁSA, forradalmár....................................................................................................................... SODRÓ ELIZA
GOLDMANN, zsidó kereskedő.................................................................................................... PÁL ANDRÁS
NYIKITA, öreg paraszt / DERNOV, tábornok............................................................................... GAZSÓ GYÖRGY
TITKÁR........................................................................................................................................ POROGI ÁDÁM
AMFISSZA, szolgáló a kormányzó házában / KATYERINA, szolgáló Goldmann házában......... KOZMA VERONIKA e.h.
BALUKINA, hivatalnoknő............................................................................................................. MARTIN MÁRTA
Alkotók
Zenész: MÓSER ÁDÁM
Dramaturg: Hárs Anna
Díszlettervező: Bartha József
Jelmeztervező: Ignjatovic Kristina
Zeneszerző: Cári Tibor
Koreográfia: Widder Kristóf
Ügyelő: Kónya József
Súgó: Farkas Erzsébet
A rendező munkatársa: Ari Zsófi
Rendező: SEBESTYÉN ABA
Bemutató: 2024. október 20. vasárnap 19.00
Fotós: Dömölky Dániel
