Alekszandr Puskin: Borisz Godunov
1598. február 17-én az orosz állam történetében szokatlan esemény játszódott le: először választottak cárt országos gyűlésen. Addig a trón a legendás Ruriktól származó dinasztián belül öröklődött. De az előző cár utód nélkül halt meg, és új uralkodónak egyhangúan Borisz Godunov bojárt választották meg, aki sem cári előddel, sem az uralkodó moszkvai hercegek családjával nem állt rokoni kapcsolatban. Ez a körülmény mindvégig akadálya volt annak, hogy Boriszt elfogadják a bojárok és a nép. Kortársait és az utókort azóta is foglalkoztatja, minek volt köszönhető hirtelen felemelkedése – sokak szerint véres bűncselekmények árán szerezte meg a trónt. Fő bűnének vélik, hogy megölette Gyimitrij cárevicset, a trón várományosát.
Mindenki megdöbbent, amikor Borisz uralkodásának ötödik évében felbukkant egy fiatal szerzetes azzal, hogy ő az életben maradt trónörökös, Gyimitrij, és trónra kíván lépni. Ezzel az eseménnyel kezdődtek az orosz történelem zűrzavaros időknek nevezett évei. Polgárháborúk állandóan változó frontokkal, a cári trónért folytatott ádáz politikai csaták és háborúk közepette zajlott az élet az országban. A Borisz halálát követő nyolc évben még hét ál-Gyimitrij jelentette be igényét a trónra, és az országnak ezalatt, a háborúk mellett, négy cárt kellett elviselnie.
Nem csoda, ha a nép egy idő után már közömbösen, sőt gunyorosan figyeli, ahogy újabb és újabb uralkodók és bitorlók váltják egymást a trónon.
